Sárból…
Már nem zúg az ég fejem felett
Már nem háborog bennem bűnös lélek
Már nem üres vergődő testem
Nem üres mint azé kit szerettem
Házamat magam építem
Falakat sárból emelek
Csinosodik, szépül
tiszta s igaz lelkem
Fénnyel beteltem
Igazabb s elveimhez hűbb lettem
telkemen
Istenemre leltem
Ö nekem a bizonytalanságban
a bizonyosság
s maga a világ
ki embereket mikor érdemlik meg áld
Lábaim köveit tapossák
Gondjaim el tűnnek
Isteni mosollyal
fájó könnyeim elmosták
Már nem zúg az ég fejem felett
Házamat magam építem
Sárból falakat emelek..
2010. 03.10.
Orsós Mónika
Köszönöm…sokat jelentenek e szavak…bár egyikőtöket sem ismerem…talán még tegeznem sem illene senkit…hisz még korotokat sem tudom…ám én is azt érzem…hogy tanulok sokat általatok, a verseitek által(mert verseiteket olvasom rendszeresen)…és ez jó érzéssel tölt el…. szép estét mindenkinek! 🙂
Kedves Mónika!
Veled örülök a házikódnak és a "tettrekész" kezednek,na
meg erős hitednek.
Amikor időd engedi írj!
Szeretettel :Teri
Kedves Mónika.
Én is gratulálok egyre jobb verseket írsz. Ez már nekem is olvashatóbb. Látod érdemes gyakorolni, és nem kell feladni, mert nem mindíg sikerül. Sok sikert kívánok Szeretettel Gyöngyi.