A három réteg

Gyönyörű, csapodár ez az egész világ,
s benne él sok rendes, fennhéjázó család.
Az uralkodó székben, maradt a király,
az alattvalók lelkivilága már sivár.
Lett felső- közép és alsó osztály,
gyönyörű kormányunk, – hát csak ennyit tudtál?

Szültél magadnak, Gazdag réteget.
kiket a milliárd, mint pléd betemet.
Megint az újgazdagoknak , adtál életet,
a pénz nem minden,és nem mindenkit szeret,
de a gazdag felső réteget,
semmi de semmi nem fenyítheti meg?

Vajúdtál magadnak, Közép réteget,
kiknek Szívében gyújthatsz még, némi fényeket.
Van még háza: családja, – ki néha még nevet,
de új ruhára, már neki is csak ritkán telhet.
Vajúdik ez a réteg – mint állat mikor ellik,
hogy ne csússzon már ennél lejjebb.

Hamar szültél magadnak, Alsó réteget,
kik alszanak jó mélyen, – de elég keveset.
Van köztük olyan kit már nem kell féltened,
éhen halt, mert nem kapott elég kenyeret,
megfagyott, mert nem kapott elég meleget
– és mint döglött macskát elvermelheted.

Minden fogant sejtnek, Joga van Élni!
..s joga van, egy szebb Életet remélni.

Nagy Rozália