Te és a tavasz…


Te és a tavasz…

Ma hajnalban végre-végre
itt járt a tavasz..
Lágyan szellők, hátán-szárnyán
jött meg a ravasz..
Felkelő nap sugarával
együtt érkezett..
Végre a tél menekül,
hisz, sokat vétkezett…
Boldogság, amit most érzek?
Az…az ,amikor téged nézlek.
egy távoli kis szobában…
Est-hajnalnak homályában.
Érzem bőröd illatában..
Tested minden vonalában..
Ahogy fekszel puha ágyon
Bizony, most is oda vágyom…
Tavasz, nagyon tetszik nékem…
De,hol van Ő, hozzád képest.!

Bélavári János (colega)

“Te és a tavasz…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves János!

    Ez egyszerűen csodaszép!!!!
    Ennyi…
    Üdv: Maja

  2. Kedves János!

    Elragadtatással olvastam versed első felét, amelyben nagyon kedvesen, kicsit humorosan írsz a tavaszról, szép költői képekkel. Aztán nem is gondoltam, hogy így fog folytatódni a versed. Igazán meglepett de végtelenül tetszett ez a gyönyörű vallomás. Gratulálok, sok sikert kívánok!

    Szeretettel: Anikó

  3. kedves János!
    Maradandó boldogságot kívánok, szép a versed mondandója!
    Üdv.Teri

  4. Kedves János.
    Tiszta szívemből gratulálok ehhez a kedves vallomáshoz. Életed végéig kisérjen ez a malasztos érzés. Csudajó, ha minden jó. Sok szeretettel gratulálok, sikereket kívánok. Szeretettel Gyöngyi.

Szólj hozzá!