Pártánc
Csupasz aszúkban aszódott perjelevelek:
Kényes, kopott fű, meg magányos nedvek a szélben,
Ahogy széjjelbeszéltem:
Az álmokat.
Fortyogó farönkök, meg fakuló esőtánc
Fogva tartó vadrománca: véres rímekkel,
Mindig a vénebbel:
Kezdenek.
Törtetőn tévelygek, ez málhás,
Mint képek által mondvacsinálás:
Kamera, fények, csapó, vágás:
Kezdetnek.
Később, ha majd megjön a látás:
Nehézkes nézőpontváltás,
Hogy az élet már csak pár tánc:
Az ördöggel.
Akkor ismerj meg úgy, mint én sem:
Magam, majd úgy intézem,
Hogy falam dönthesd:
Közted és köztem.
Tépő Donát
Kedves Donát!
Azt a "falat" előbb kell ledönteni, máris késésben vagy,
igyekezz!
Üdv.Teri
Kedves Donát!
Mindig elolvasom verseidet, többször is, néha írok is hozzá, de őszintén meg kell, hogy mondjam, nehéz versek számomra. Olyan kifejezéseket használsz, amelyek nem egyértelműek és félek, hogy teljesen másképp értelmezem, ha tudom egyáltalán, mint ahogyan azt Te elképzelted. Például itt van ez a "Fortyogó farönkök, meg fakuló esőtánc". Ebben most segített Timóca hozzászólása, és így most már érthetőbb lett. Tudom, ez egy magasabb szintű költészet és én még nem nőttem fel hozzá, valószínű, nem is fogok, de legalább próbálkozom.
Üdvözlettel: Anikó