A Magyar Kultúra napja alkalmából



A Magyar Kultúra napja alkalmából

Nem ünnep ez ma már, csak egy emlékezés,
Azokra, kik éltek, s harcoltak a honért.
Tollakat pengetve, vívott lelkesedve,
Hogy magyar nyelvében éljen a nemzete.
Emlékezzünk hát a magyar kultúrára,
Annak dicsőséges, régi, szép múltjára.
Amikor Kölcsei a Himnuszt megírta.
Magyar nyelvért harcolt, s Istent szólította.

A magyar kultúra, művészetek napja,
Szemünk előtt hever, silányul romokba.
Mert látható módon itt a tudás megszűnt,
Ifjúságoktatás? Csak pénzkérdés lettünk.
Oktatás, nevelés, tantervi feladat,
Nem az első számú nemzeti akarat.
Hol a politikus mondja meg, mi kellhet,
Történelme, nyelve, magyarnak nem lehet!

A „bölcs” politika, az nálunk a nagyúr,
Szegény magyar népet becsapták piszkosul.
Nincs rendes oktatás, nincs már egészségügy,
Van lopás és csalás, korrupció, cég ügy.
Tanárverés, gyilkolás, nagydolog, nem vitás,
És a tisztelt kormány szerint csak ámítás.
Nem kell itt ma író, Arany és Jókai,
Senkit sem érdekel, Vass Albert, Kányádi.

A mai ifjúság könyveket nem olvas,
Nem ismer verseket és nem ragad tollat.
Nem tudja, hogy ki volt Móricz, Vörösmarty,
Kinek a művészet? Aki tud olvasni!
Bajban van a magyar, kit vészek hányának,
Nyújts felé védő kart tengerén kínjának.
Szánd meg Isten népünk, kit balsors régen tép,
Megbűnhődte minden bűnét már ez a nép!

Ma élő költőink mindent megtennének,
Méltóságát adva a magyar hírnévnek.
Íróink, írjatok, ne szomorkodjatok!
Nem lesz a kultúránk soha többé halott.
Segítsünk egymáson, ne hagyjuk magunkat,
Hogy ha dúl a vihar, tárjuk ablakunkat!
Mutassuk meg bátran, itt él még a magyar,
Ki nem fél senkitől, s népének jót akar!

Sátoraljaújhely, 2010.

Skapi Anni

“A Magyar Kultúra napja alkalmából” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Anna!

    Köszönöm, hogy nem felejtkeztél el rólam. Kívánok Neked nagyon kellemes húsvéti ünnepeket, irodalmi tevékenységedhez sok sikert, és jó egészséget!

    Üdvözlettel: Anikó

  2. Kedves Zsuzsanna!

    Köszönöm a látogatást és kedves szavaidat. Én is azt szeretném, ha népünk szeretné, tisztelné, megbecsülné hazáját és a magyar nyelvet. Kiállna érte, megvédené és nem eladná, mert akik ezt teszik, és az ifjúság nevelésének kerékkötői, azok ne nevezzék magukat még embernek sem, nem hogy magyar embernek.

    Örültem, hogy itt jártál: Anikó

  3. :):)Kedves Anni!

    Nagyon jól összeszedted a gondolatokat a mondanivalód versbe mondásához. Jól sikerült úgy formailag, mint verstanilag is! Örültem, amikor Kölcsey "Himnusz" c. verséből idéztél, csak más sorrendbe tetted a szavakat.

    Remélem, sokan olvassák, és okulnak belőle. Talán, azért nincs örökre elveszve a magyar kultúra, sok helyen tartanak versmondó esteket, és sok iskolában van szavalóverseny is meghirdetve. Én szerencsére meghívott voltam nem is olyan régen Hernádi László Mihály versmondó estjére, ahol a nyugdíjas könyvtáros és főtanácsos író 33 verset mondott el olyan beleéléssel, és előadással, hogy nekem könnybe lábadtak a szemeim. Tőle vásároltuk meg személyesen a "Színe és fonákja" c. önéletrajzi regényét, amit azóta el is olvastam.
    Ilyen versmondó estekre többször is elmennék, és szerintem többeknek is szüksége lenne rá.

    Köszönöm a szép versedet!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

  4. Kedves Angyalka!

    Köszönöm, hogy ide repültél hozzám és érzéseidet megosztottad velem. Köszönöm az elismerést!
    Anikó

  5. Kedves Timóca !

    Köszönöm, hogy értékes idődből rám is szántál néhány percet. Hozzászólásoddal egyet kell értenem, de ez nem általános, sajnos. Tegyük meg, amit tudunk, igazad van, rajta!

    Szeretettel: Anikó

  6. Kedves Anikó!
    Ez egy igazi, hazafias, nemzeti vers. Kár, hogy csak mi olvashatjuk, itt páran. Reménykedjünk, hogy jön egy jobb kor, hisz semmi nem tart örökké.
    Szeretettel: Viola

  7. Kedevs Terike!

    Köszönöm a látogatásod és őszinte szavaidat. Szomorú vers, mert kétségbeejtőek a tények, melyek a kezembe adatták ennek megfogalmazását. És még mennyi minden jár a fejemben ezzel kapcsolatosan, De igazad van, a pénz itt az úr és nekem abból van a legkevesebb. Na, de majd egyszer….

    Szeretettel: Anikó

  8. Drága Icus!

    Én éjjel egykor feküdtem le, épp ideje volt, de ötkor már ébren voltam. Köszönöm az éjszakai hozzászólásodat, remélem, ezt a jó véleményt teljes ébrenléti állapotodban írtad!( vicc)Sokat lehetne erről a témáról írni, más szemszögekből is, de a lényeg nem változik. Nagyon el lett szúrva ez, még az elején "felső" utasításra. Vannak emberek, akik annyi rosszat cselekedtek már ezzel kapcsolatban, hogy életük végéig börtönbe kellene ülniük. Ezek "Magyarok"? Köszönöm, hogy meglátogattál, megértettél és egyet is értettél velem,

    Szeretettel ölellek: Anikó

  9. Kedves Anni!
    Gyönyörű versed sajnos igaz.
    Jól látod, sok a tennivaló.
    A "befogadással", az igénnyel szintén a nullán járunk.
    Sokat segíthetne a "média",de nem teszi. "A pénz beszél,
    a kutya ugat" náluk a műsor sugárzása terén.
    Szeretettel,szomorúan olvastam:Teri

  10. Drága Anikó!

    Egy picit elbóbiskoltam itt az éjszakai műszakban, de felfrissülve itt vagyok és olvaslak benneteket!

    Teljes mértékben egyetértek Veled. Ezt olyan gyönyörűen megfogalmaztad, hogy bizony tátva maradt a szám!
    Lenyűgöztél….

    Szeretettel ölel: Icus

  11. Kedves Gyöngyi!

    Úgy látom, mi ketten és Józsi azért tartjuk itt a frontot éjszakánként. Te is rossz alvó vagy? Köszönöm szépen a látogatást és örülök annak, hogy egyetértesz velem. Nagyon sok minden felháborít, de ettől többet, hogy leírom, nem tudok tenni. Kétségbeejtő a Magyar Kultúra helyzete, de itt főként a befogadókkal van a probléma.
    Örülök, hogy itt jártál ilyen "korai" órában!

    Szeretettel: Anikó

  12. Kedves Annuska.
    Nem tudok olyan szép gondolatokat találni ehhez a csodás versedhez amilyeneket valójában megérdemelne. Lenyűgözően szép, és igaz, szomorú, lelkesítő. Hazaszeretetet sugárzó, és szívszorító. Köszönöm neked ezt az élményt. Kívánom, hogy teljesüljön kérésed én azon leszek. Sok sikert kívánok. Szeretettel Gyöngyi.

Szólj hozzá!