Borsódzás

visszakézből ver visszhangot
délibábom, flegma vállrántással,
kiabálás, gyomorgörcs hangtalan,
nagyapám háborús fülvédője falaz,
mert a borsót sem hallom meg,
pedig hányják, hányják,
rám, és állom vakolatlan,
mert köznép vagyok, sercintenek

lassan engedi csak el magát
halántékom erében a lüktetés,
kövesedik szívem koszorúja,
apám hagyta rám,
fogait pedig anyám,
bölcsen teszed, mondta,
ha a virágokat és őket gondozod

végiggondolt a védekezésem,
emészt minden elemzés,
születésemtől bontja az esélyt,
hogy valaha is halljam
a borsópergést, amit hánynak

csak ragad rám, várják,
elég az értéshez,
hogy délibábom lerántsam

de közöttük egy szem sem velős

Székács László