Valóság


Valóság

Megcsípem magam
Nem álmodom
Odakint tavasz van,
Idebenn lassan
Felolvad a jég.

Ha tudnék sírni
Nem írt volna
Műkönnyet az orvos,
Nevess! Ez úgy igaz
Ahogy kék az ég.

Kondra Katalin

“Valóság” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!

    Szép ez a tavaszi versed még a műkönnyekkel együtt is. Igaz, hogy a számítógépes munka, no meg a sok számítógépen olvasott elkotás kiszáríthatja az ember szemét, de néha vannak olyan küldemények, és olyan szép alkotások, amik mégis azonnal könynekre tudnak fakasztani. Nehezebb a könnyeket magunkban tartani, mint hagyni, hadd csorduljon végig az arcunkon.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  2. Kedves Katalin.
    Tudom versed komoly, és nem mosolyogtató. Magam azért mosolygok, hogy lám mindenről lehet verset írni, ami a lelkünket megmozgatja, stovábbadni ezeket az érzéseket gondolatban másoknak. Csak gratulálni tudok a vershez, a tartalomhoz. Jó egészséget és sok sikert kívánva. Szeretettel Gyöngyi.

  3. Kedves Katalin!

    Nagyon rossz érzés, akinek műkönnyet kell használni. Tudom, mert az unokatestvéremnek is azt kell, mert érzi, hogy száraz a szeme. Sokszor megesik, hogy szomorú, de nem tud sírni, pedig azt mondta, olyan jó lenne. Ez bizony a súlyos valóság. Jól megírt, őszinte versedhez gratulálok!

    Szeretettel: Anikó

Szólj hozzá!