Betegség és gyógyulás


Betegség és gyógyulás

Hátam mögött köhögtető kínok,
feketeségek! Levegőt kérek…
Bánt a betegségem, akár a sötét fények,
mik eltűnnek majd visszatérnek!
Betegség és gyógyulás közt éldegélek!
S most megállok ablakom előtt,
szívom a cigarettát! Szívom, ki tudja minek!
Miért? S ki tudja mi lesz!
Eldobom hát végleg, mert nem látom a jövőt!
Nem láthatom! Nem tudom mi lesz,
de nem akarom tiltott helyre dobni az életet,
mint a félig égő csikkeket!
Betegség és gyógyulás közt élek!
Lelkemben kínzó rémképek,
mint veszett farkas úgy üvöltenek!
Eltűnnek és visszatérnek!
Félek, de tudom most már jó lesz, jót remélek!
Találtam egy helyet, betegség és gyógyulás közt!
Most ott élek… fáj mindenem!
Néha maga az élet!
Betegség és gyógyulás közt,
mosoly és remény bennem éltek!

2010. április 3.

Orsós Mónika

“Betegség és gyógyulás” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Mónika!
    Gratulálni szeretnék Neked, hogy már nem gyújtasz rá. Ne is tedd, soha többé! Borzasztóan elkeserít annak látása, hogy már gyerekkorban füstölögnek , iszogatnak meg minden halálos rossz szokást űznek, rabjává lesznek. Rossz a kezdet és még rosszabb a folytatás. HIT, ERKÖLCS, TANULÁS, MUNKÁLKODÁS, jóra törekvés, ez a legfontosabb szerintem, és soha nem késő elkezdeni.
    Ugye, nem haragszol, hogy így belendültem.
    A legjobbakat kívánom Neked – mint földimnek is, hisz arról a tájról származom – szeretettel: Viola

  2. Köszönet Nektek kedves szavaitokért!

    Icus! Dohányzásról való leszokás…valóban nehéz, kész szenvedés! Vannak napok mikor megőrülnék egy szálért…akkor meg is gyújtom…s hagyom hogy elégjen a kezemben…mert nekem az is elég, a mozdulat maga! Aztán gyors rohanás…kézmosás, mert szaglásom egyre jobb…hihetetlen mennyire büdös tud lenni! De majd egy év múlva örülök, akkor majd elhiszem…hogy nem dohányzom….a kicsit sokat írtam! Búcsúzom is! Kellemes pihenést! Mónika

  3. Anikó, Kedves!

    Fulladok, de igazából még az orvosok sem tudják mi bajom! Csak egyszerűen rá fogták a cigarettára!
    Én meg jó kislány módjára hallgatok rájuk… azóta jól vagyok végig alszom az éjszakákat! És kapok levegőt!
    Jó ez a köhögés menetes élet…
    Én is kívánok minden jót s szépet! No meg sok sok egészséget! Mónika

  4. Kedves Mónika!

    Minden elismerésem, hogy abbahagytad azt a fránya cigizést! Én képtelen vagyok leszokni… Tudod, ha jókedvem van, azért gyújtok rá, ha rossz, akkor azért.. ördögi dolog!
    Viszont nagyon remélem, hogy más betegséged nincs.
    A versed nekem ezúttal kiváló!

    Szeretettel gratulálok: Icus

  5. Kedves Mónika!

    Nem világos számomra, hogy most a cigarettától vagy-e beteg, vagy más nyavalya is kínoz? Az cigaretta semmiképpen nem egészséges, fiatal vagy és ha le tudsz róla mondani, és miért is ne tudnál, akkor elhatározás kérdése az egész. Ha más betegséged van, mielőbbi gyógyulást kívánok Neked. Vigyázz az egészségedre, mert az a legfontosabb az életben, no meg a szeretet.

    Jó egészséget kívánok, szeretettel: Anikó

  6. Gyöngyi, Kedves!
    Hmm, én 2003- 2010 ig füstöltem csupán, ám olyan erős dohányos lettem, hogy voltak napok mikor olyannyira beleszaladtam, hogy 2 db, s néha több is kellett!:(
    Rá fogtam, hogy nyugtat! Pedig…csak idegesebb lettem!
    Büdös is nagyon, hangom is elég mély lett, alig ettem, nem ittam(folyadékra értem:)) csak cigi kávé….26 évesen erről szóltak a napjaim! De márciusban ennek véget vetettem…remélem sikerül! Mert bulik alkalmával… mondanom sem kell! Kis iszogatás barátokkal…és füstöl is a cigi a kezemben…! Köszönöm, a hozzászólásokat még egyszer! Üdv.: Mónika

  7. Kedves mónika.
    19 éves koromtól 57 éves koromig cigarettáztam. A végén volt olyan nap, hogy két dobozzal szívtam el. A hangom elment reggel gomboccal a torkomban éberdtem. Mindíg tele éreztem a tüdőmet füsttel.Aztán azt mondtam elég. csakis saját magam ígéretében bizva, hogy nem akarok többé cigizni. Ha rágyújtok gyenge, és szavahihetetlen, megbizhatatlan ember vagyok. Ez az elhatározás saját magam hitének ereje adott erőt a leszokásra. Hiányzott evés után, pihenőmben, kávézáskor. Másfél év után is felkiáltottam, hogy cigit, de soha nem gyújtottam rá
    Azóta újra van levegőm, a hangom mélysége elmúlt.
    Tarts ki. Megéri. Nem beszélve az anyagi megtakarításról. Sok sikert kívánok. Szeretettel Gyöngyi.

  8. Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat! És szurkoljatok nekem, hogy soha többé, ne cigizzem!
    Nehéz……….nagyon! De agyban dől el minden…csúnya megszokás…mitől szabadulnom kell!
    Szép napot Mindenkinek! Üdv.: Mónika

  9. Anna, Kedves!

    Sajnos ez az én tapasztalatom…de jobban vagyok…főleg hogy március 15.-e óta nem gyújtottam rá!
    Szép napot! Mónika

  10. Kedves Móni!
    Milyen igazságot írtál le -e versedben..
    Sajnos mi dohányosok Így vagyunk ezzel.Szorítok ,végleg el tudd dobni..nekem nem megy pedig hasonlóan érzem magam, de még az orvosig nem mentem el..
    Ha beszélni akarsz Írj nekem!
    A vers jó!
    üdv:Rozálka

  11. Kedves Móni!
    Az a fránya cigi nem segít neked!
    Légy hűtlen hozzá!
    Jó egészséget! Teri

Szólj hozzá!