Más világ…


Más világ…

Halandó vagyok, más világon élő!
Világban, mi álmomban létező!
Ott élek mikor szememre álom jő!

Nem létező világ, magam kreálta!
Eszemmel élek csak a valóságba!
S szívemmel piciny álom világba!

Hiszek az álomba, földi
szellemvilágba!
Pokolba s mennyországba!
Istenbe és sátánba!
Hogy Isten felemel, majd bele döngöl a sárba!
Hogy fog rajtam gonosz szellemeknek átka.

Megyek az utamon!
Megyek a világba!
Talán okkal!
Talán mindhiába!

S száll most gondolatom felétek,
álomvilágból a valóságba!
Csillagként repülök a éjszakába!
Valami vonz, visz magával!
Szabad vagyok álmom által!
Élek egy világba, nem testembe, valami másba!

Kisvárda, 2010. április 7.

Orsós Mónika

“Más világ…” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Szia kedves Mónika!

    Én tökéletesen értem a verset, nekem "átjött", a mondanivaló. De ne zuhanj örök álomvilágba, nem jó útra vezet. A vers nem rossz, csiszolásra szorul egy kicsit. Remélem nem haragszol érte, de az utóbbi időben sokkal-sokkal jobbakat írtál.

    Szeretettel: Icus

Szólj hozzá!