ARRA JÁROK
Talán majd egyszer
Arra járok
Hol Veled sétáltam
Egykoron
Szellő játszott levélen,
Lombon
S néha megzizzent egy
Bokor.
Talán majd egyszer
Arra járok
Hol kanyargott kis
Patak
Ujjunkat bemártottuk a vízbe,
Hol ficánkoltak ezüst,
Halak.
Talán majd egyszer
Arra járok
Hol kezedbe tévedt
Kezem
Sétáltunk lassan, álmodozva,
Nem volt ez más mint
Szerelem!
Talán majd egyszer
Arra járok
Felidézem az álmokat.
A Nap akkor is ragyog
S, csókolja könnyes
Arcomat.
Talán majd egyszer
Arra járok…
Budapest 2010. április 22.
Györke Seres Klára
Kedves Klára!
Gyönyörű versed teljes egészében óriási hatással volt rám. A vágyakozásod az iránt, amit akkor elmulasztottál felkavart. Szerintem minden ember életében létezik olyan, amit szeretett volna megtenni, de a körülmények, az "erkölcs" az önfegyelem ezt nem tette lehetővé. Álmodozás, szerelem… Megmaradt a vágyakozás és a talán majd egyszer…A versed csodálatosan fejezi ki azt, amit közölni akartál, de szerintem ami elmúlt, nem tér vissza soha már. Gratulálok!
Szeretettel: Anikó
Kedves Klárikám!
Olyan "finoman" tudsz vágyódni is mint szeretni,élni stb.
Magadat adod ebben a gyönyörű vágyódásbsn is az emlékezésben is, mint mindenben…ezért tetszik nekem
nagyon-nagyon:baráti szeretettel:Teri
Kedves Klárikám.
Elolvasva versedet. Látom Drága párod arcát aki megígérte, hogy nemsokára elmentek.
Kívánom, hogy teljesüljön, mint az én párom ígérete, hogy elvisz egyszer oda ahol megismertem a természetet. Fel a hegyekbe, ahol kicsiny lányként laktam , és kinyílt a világ.
Szivemből gratulálok szép ritmusos kedves vágyódó versedhez.
Sok sikert Kivánok Sok szeretettel.Gyöngyi.
Kedves Klára!
Versedből sugárzik a vágyakozás.Vágyódsz azért ami már megtörtént , de vágyódsz azért is ami még talán megtörténhet.
Tetszik, hogy versedben jelen van a múltidő
a jelenidő
a jövőidő is.
A rímek nagyon ott vannak és a mondanivalója a vágyakozás..csak még egyszer.. nagyon szép értékes verset írtál.
Szeretettel:Rozálka