Hetvenöt év! Sok, vagy kevés?


Hetvenöt év! Sok, vagy kevés?

Tartalmas volt életem,
Sok szép történt énvelem.
Emlékeim elkísérnek,
Jó és rossz is „összeférnek”
Szeretetet sokat kaptam,
Ha tehettem visszaadtam.
Gyermekeket én szerettem,
Szerencsére tanár lettem!
Szép pálya volt,”Én” lehettem
Mit szerettem azt tehettem.
Tükröm volt a „gyermek arca”,
Értük szólt a pályám harca!
Sok öröm és mosolygás,
Nagyon szerettük egymást!
Kis Családom, boldogságom,
„anyaságom” vágyott álom!
Teljes volt az életem,
Jó Párom is lett nekem,
Igaz, hogy csak nagyon késve,
Minden jó, ha „jó a vége!”

Kövesdi Ferencné

“Hetvenöt év! Sok, vagy kevés?” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Bocsánat! Aki nem nyugdíjas annak meg mégkevesebb!!!
    Én is voltam "nem nyugdíjas"! Jó lenne még most is annak lenni!
    Szeretettel:Teri

  2. Kedves,hűséges Társaim!
    Olyan jó, hogy vagytok és,hogy volt a találkozó /Józsink
    fáradtságos munkája által már kettőt átélhettem/így írásaitok mellett az arcotokat is látom/az pedig a lélek tükre/Köszönöm újra Violának,S.Annának,Timócának, Icusnsk, Gyöngyinek, Jolinak és Krisztinek, hogy szántak rám a drága idejükből/amikor az a nyugdíjasnak a legkevesebb!/
    Sok szeretettel:Teri

  3. Kedvesc Terike.
    Szívből gratulálok ehhez az önéletrajzi, kedves rimes megnyugtató, boldogító versedhez.
    Olyan jó olvasni olyan verset, ami megelégedettséget sugároz. Megnyugvást ad az ember lelkének, hogy benne van a boldogság. Gratulálok sok szépséges verset és emléket szeretnék olvasni tőled. Szeretettel íGyöngyi.

  4. Drága Terike!

    Így igaz: Minden jó, ha jó a vége:P
    De azért a véggel még egy kicsit várjunk! Még sok mindent kell tennünk….
    Nagyon sok szeretettel olvastalak: Icus

  5. Drága Terike!

    Ez egy nagyon kedves, tündéri örömvers, ami akár az én életemről is szólhatna az utolsó négy sort kivéve. Életörömöt, megelégedettséget jó érzéseket sugároztál felém, ami boldoggá tett. Köszönöm Neked ezt az érzést, örülök, hogy olvashattam. A verseid mindegyike él, emberi, tökéletesen és csodálatosan fejezi ki érzelmeidet. Nem elvont, értelmetlen zagyvaságokat tartalmaz, amibe mindenki azt képzelhet, amit éppen akar. Ezzel senkit nem akarok megbántani, van akiknek az tetszik, áldásom rá, de én ezt a stílust szeretem és mindig örömmel ölvaslak. Gratulálok, további sok sikert és boldogságot kívánok!

    Szeretettel: Anikó

  6. Kedves Terézke!
    Frappáns verssel rukkoltál ki, a lényeg benne van. …"Sok, vagy kevés"? Ezt bizony az tudja, aki élvezi! Csak remélni tudom, hogy: "minden jó, ha jó a vége".
    További sok boldogságot kívánok szeretettel: Viola 😛

Szólj hozzá!