Válaszra várva


Válaszra várva

Szólj rám!… Szavad, a mindenségbe vész…
Rejtelmes talány, a kusza józanész.
Nem kell itt a szó! Hisz oly bús… hasztalan!
Lelkek ábrándja: bizony boldogtalan.

Csak nézek: fájón, s ökölben két kezem
Elveszthetem azt, miben még van hitem!
Szívem szakad szét, s mondanám: Elég!
Minden, mit hittem, ó’ minden porig ég…

Kérdem én: Miért???

Müller Róbert

“Válaszra várva” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. kedves Anikó
    köszönöm, hogy oklvastál, és mondom ám : elég,,, már ha úgy érzem mndanom kell,,,
    köszönöm a szeretetedet
    szeretettel: R

    kedves Angyalka:)
    talán azért nem minden oly szomorú!!! sajnos én nem tudom megmutatni a "másik oldalt" MOST- de mindig hiszek benne! szeretettel öelllek:R

    kedves Joli
    köszönöm a hozzászólásodat, és végképp nincs miért bocsánatot kérned,,, örülök, hogy olvastál, sőőőőt,,, nagyon szépen köszönöm,,,
    szeretetttel: R

  2. Kedves Robi!
    Te is szomorú verset hoztál nekünk.
    Olvasgatva az ember alig talál boldog gondolatokat…talán már nincsenek?Versed erős, nagyon jó , nekem tetszett.

  3. Kedves Robi!

    Versed így ahogy van, nagyon tetszett. Bár rejtelmes talány számomra, kitől várod a választ? Szerintem itt az idő, hát mondd: Elég!!!

    Szeretettel: Anikó

  4. kedves Teri-ke:)
    elhiszem, mert mi mást is tehetnék?
    hiszen az általad írtakkal teljes mértékben egyetértek!
    köszönöm figyelmedet
    szeretettel: R

  5. kedves Gyöngyi
    valóban,,, és igazat is kell adjak neked,,, talán "költői túlkapás", talán valós érzelem,,, nevezhetjük bárminek: kár keseregni! vagy is inkább hiábavaló,,,
    fejet fel, és előre:)
    szeretetedet köszönöm, és viszont fogadd:)
    szeretettel: R

  6. kedves Tigram
    dehogynem! sőőőőőt!
    lehet, hogy túlzottan is?
    nem tudom, de azért hiszem,,,
    szeretettel: R

  7. kedves Icus
    megráztam,,, már csak a kedvedért is:) ,,,hogy mennyire sikerült, azt majd az idő megmondja,,,
    érdekelne a sláger, amit nem ismerhetek – elmondod?
    szeretetedet köszönöm, fogadd az enyémet is:)
    szeretettel: R

  8. kedves Anna
    nem kell válasz, mert már válaszoltál is!
    nekem ez nagyon is elég,,, ha pedig rám szeretnél szólni: hát tedd nyugodtan,,, mindent elfogadok, ha az egyenes,,,
    szeretettel: R

  9. kedves Júlianna
    köszönöm figyelmedet, és bár nem ismerjük egymást, köszönöm a szeretetedet,,, így látatlanban fogadd az enyémet is,,,
    szeretettel: R

  10. kedves Viola
    én örülök, hogy olvasol:),,, na nem csak a rosszat látom ám meg, de így láttam! -azt amit – elfogadod ezt tőlem?- mint gyengécske magyarázatot? lehet zagyvaságnak tűnik, de lassan lassan, már nyíltak a kártyáim feléd, mint oly sok ember felé,,, remélem érted és érzed,,, köszönöm a szeretetedet, és örülök, hogy: "az lehetek aki" a szemedben- talán nem tévedsz,,,
    mindig szeretettel: R

  11. Kedves Robi!
    "A szerelem szenvedés, ha van is benne mézes rész?"
    Bármennyire szaggat és fáj,
    elkerülni akkor is kár….!/Nekem elhiheted!/
    gyönyörű a versed.
    Üdv.Teri

  12. Kedvesc Robi.
    Vannak az embernek olyan sorsfordulatai amikhez ezt a mostani érzésedet kell áttélni, hogy elérj egy másik érdemesebb bizakodobb harcosabb szakaszban. Nagyon tetszik a versed. Igazi rimekkel és komoly gondolatisággal megírt léleksóhaj. Olyan nincsen, hogy minden porig ég. A semmiből is lehet újat teremteni. Sok sikert Szeretettel Gyöngyi.

  13. Kedves Robi.

    Hinni és bízni mindig kell.
    Talán jön majd egy sugallat, egy váratlan fordulat, és minden a méltó helyére kerül.

    Én bízom benne. Te nem?

    Üdv: Tigram.

  14. Kedves Robi!

    Rég hallottam Rólad már:D
    Egy régi-régi sláger kezdődik így. Te nem ismerheted, hiszen nagyon fiatal vagy.
    Nagyon szép a versed. Tudod, hányszor van ökölbe szorítva két kezem és úgy érzem minden reménytelen? És keresem, egyre keresem elveszett hitem….
    Rázzuk meg magunkat, és lépjünk egy nagyot!

    Szeretettel: Icus

  15. Kedves Róbert!
    Annyi bennük a miért,s a válasz útközben elvész valahol,vagy nincs is.
    Tetszett a versed.
    Szeretettel Juli

  16. Kedves Róbert!
    Örülök, hogy újra látlak. Sokunkban fogalmazódnak meg ezek a szavak: tele vagyunk kérdésekkel és választ várunk. Így telnek a napok: dúlnak viharok, ha kisüt a nap, túlzottan süt, akkor az a bajunk.
    Szeretettel gratulálok versedhez: Viola

Szólj hozzá!