ELJÖN
Rám köszönt a reggel
Szívemben örömöm.
Számolom a percet,
ígérte… eljön…
NEM JÖTTÉL
Hajnal kopog ablakon
Ébren vagyok… nem alszom…
Hosszú volt az éjszaka…
Vártalak… nem jöttél haza…
SZÓ NÉLKÜL
Szó nélkül hagytál el hirtelen…
Arcodat hiába kerestem…
Nem vigasztalt sem a Nap, sem a Hold…
Némán álltam… hozzám senki se szólt…
TÖRÖLD LE
Töröld le könnyeid
Ha szerelmed elhagyott
Az élet furcsa játék…
Halld!… ajtódon remény kopog…
Budapest.
Györke Seres Klára
Kedves Klára!
Verseid hűen tükrözik fájdalmadat, szomorúságodat. Mielőbbi jobbulást kívánok és ha kopogtatnak a szívedben, tárd ki az ajtódat, mert a reményre mindenkinek szüksége van.
Sok szeretettel: Anikó
Kedves Klárikám!
Gyönyörű és fájdalmas versed mindent tudatott velem.
Légy erős! Nyiss ajtót a "kopogónak"!
Telefonálj, ha az könnyebbít valamit!
Sok szeretettel:Teri
Kedves Klárika!
Olvasva röpke pici verseidet, én egy versnek vettem.
Úgy értelmezem verseidet, hogy férjed betegsége végett írod- e szép gondolatokat.Légy erős!!!
Szeretettel olvastam , nekem a "szó nélkül"..különösen tetszett.
Szeretettel olvastalak:Rozálka