Csak ne a csend…


Csak ne a csend…

Nem bírom a csendet, nekem temető,
Bénító, taszító, elkeserítő,
Nekem az csak gyászos, üres némaság,
Olyan szomorú, mint madártalan ág,
Hogyha szó se hallik, nem szól muzsika,
A lehető rosszak legrosszabbika.
Csend, ha honol kívül, bent erős a zaj,
Egyre nő a szívben a ritmus-robaj,
Mindig az az érzés: a csend – az magány,
Hol elhagyatottság, hol téves irány,
Másfelé akarnék, nyüzsgés, nevetés,
Sokaság, derültség, énekelgetés,
Tréfa, mosoly, harsány, őszinte kacaj…
A csend olyan, mint a vetetlen talaj,
Nem terem meg rajta semmi, ami jó,
Mint nyeletlen balta, süllyedő hajó.
Csapjatok zajt, rímek, rikoltozzatok,
Mert a csend agyonnyom, védtelen vagyok…

2010. május 23.

Szöllősi Dávid

“Csak ne a csend…” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Dávid!

    Nagyon szép a versed, és egyetértek a mondandóddal.
    Jó lenne vígadni nevetni, de nagyon kevés az olyan alkalom, és kevés rá az okunk, hogy ezt tegyük.
    A csend ugyanakkor nem mindig jelenti a magányt.
    Néha az is kell, mert az ember jobban magába tud nézni, akkor jobban megtaláljuk a lelki békénket is, ha nem vesz körül bennünket olyan zaj és zsivaj, ami zavaró lenne.
    Nekem éppen elég a madárdalos faág, amit a kerti munka végzése közben élvezek, és engem nagyon ki tud kapcsolni a hétköznapok gondjaiból, problémáiból.
    Természetesen az a csönd, ami teljes egészében az elmagányosodást jelenti, az káros lehet a lelkületünkre és a fizikumunkra is.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

  2. Kedves Dávid!
    Az én szívemben akkor akkor költözik nyugalom,ha a zajos világot kizárva,végre csend van körülöttem.Persze azért,
    ki,ki vágyok újra és újra,a nyüzsgő emberek közé.
    Tetszett a versed.
    Szeretettel:Juli

  3. Kedves Dávid!
    Nekem tetszett versed, a tartalmával én sem tudok teljesen azonosulni.
    Szeretettel Rozálka

  4. Kedves Dávid .
    Lelked csendje nekem fájt,
    mert nem találtam gondolataid ritmusát.
    Csapd össze tapsra tenyered,
    Hogy csendességből kiragadjad ichleted.
    Örülök, hogy végre látom a versedet.
    Szeretettel Gyöngyi.

  5. Kedves Dávid!

    Versed gyönyörű!
    Bár én néha kifejezetten szeretem a csendet, sőt a csend a kedvenc szavam.

    Szeretettel: Icus

  6. Kedves Dávid!

    Versed tetszett. Timóca nézetét osztom.:D
    Nálunk is jólesik ám a csend időnként (három fiam van + a barátaik hozadékként).:)

    Szeretettel: Heni

Szólj hozzá!