Nem kell sajnálkozni!
Tudom, nem kellene ezt nekem leírnom.
Nem jól mutat ez így, egy fehér papíron.
Mert rossz életem volt, gyermekkorom óta,
Befolyásol engem most is, ez valója’.
Az én szüleim biz’, nagyon rosszul éltek.
Hogy ki volt a hibás, nem ítélhetem meg,
Mindketten panasszal ostoroztak engem,
És döntenem kellett a másikkal szemben.
Túl kicsike voltam, én őket szerettem,
Mindig ahhoz mentem, kit sértve éreztem.
Feszült volt minden nap, veszekedés készült,
Menekültem onnan, felelősség nélkül.
Aztán nagyobb súllyal viseltem a terhet.
Még azt is cipeltem, amit nem is kellett.
Férjhez mentem hamar, szívem visszahúzott,
Bár nem voltam otthon, lelem kínzón nyúzott.
A sok panaszt sokszor nem bírtam hallgatni,
Igyekeztem nekik a lelkükre hatni.
Hiába érveltem, kudarcot vallottam,
Igazságot tenni, azt bizony nem tudtam.
Elhatároztam, hogy másképp teszek mindent,
Gyermekeimet majd csak nyugodt légkörben
Fogom felnevelni, így el kellett válnom,
Köddé vált, szétfoszlott a legnagyobb álmom.
Borzasztó fájdalom gyötörte lelkemet,
Nem így terveztem el sanyarú éltemet’.
Békés, nagycsalád volt gyermekkori vágyam,
Szét kellett szakadnunk, hogy ezt megtaláljam.
Nehéz, göröngyös út, mindenki hibázik,
És az a valaki máig is hiányzik.
A sors akarta így, nincs kiért harcolni,
Ezt kell széppé tennem, nem kell sajnálkozni!
Sátoraljaújhely, 2010. május 10.
Skapi Anni
Kedves Juli és Zsuzsanna!
Őszintén örültem kedves soraitoknak és persze annak, hogy tetszett a versem. Kicsit félve írtam, mert a testvérem szerint nem kellene olyan őszintének lennem, de ilyen vagyok, nem panaszkodni akarok, azt gondolom tudjátok. Köszönöm, hogy olvastatok!
Sok szeretettel: Anikó
Kedves Anni!
Én amondó vagyok, hogy igenis, jól tetted, hogy kiírtad magadból ezeket a gondolatokat, érzéseket, mert ezáltal a lelked megnyugszik. Ne azzal törődj, hogy ezek a szavak hogy mutantak a papíron, hanem azzal, hogy mindig igazat írj, még ha az igen fájdalmas is. Sok mindenről le kell mondanunk az életben, hogy a dolgaink rendben menjenek és a lelki egyensúlyunkat megőrízhessük.
Van, akinek többet, van, akinek kevesebbet.
Nagyon tetszett a versed!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
🙂
Kedves Anikó!
Nincs szó,torkomban gombóc,szememben könny,nem csupán a sajnálattól,inkább a gyönyörűségtől.
Az hogy nagyon szép vers ,nekem ide most túl elcsépelt,
de nem tudok jobbat.
Köszönöm hogy olvashattalak.
Szeretettel:Juli
Kedves Társaim!
Köszönettel olvastam soraitokat, nagyon jól esik minden felém küldött őszinte szavatok. Mindig erősnek kellett lennem, sokszor túl szigorú is voltam a gyermekeimmel és magammal is, de úgy érzem, szükség is volt erre.Köszönöm a gratulációtokat. Most kevés verset olvastam, mert az árvíz miatt sok feladatom volt, elnézést kérek mindenkitől, igyekszem pótolni. Tegnap egy méterrel lejjebb ment a víz és hála, nem esett az eső, remélem, megnyugodhatunk. Sajnos, a tanodát, ahol dolgozom, megint elöntötte és oda kell mennem takarítani, fertőtleníteni. Köszönöm, hogy figyeltek rám, írtok nekem, jó itt lenni köztetek!
Szeretettel: Anikó
Kedves Anikó!
Átérzem versed minden sorát és megértelek, sőt tisztellek, hogy így tudod kormányozni életeteteket. Sok erőt kívánok a továbbiakban is, mert szükséged lesz rá. Magamról tudom, hogy mindig több rakódik a meglévőkre. Ugye, nem veszed ilyesztgetésnek?
Jut eszembe: Te ismét nyertes lettél! Látod, érdemes írnod!
Továbbra is sok sikert kívánok, tiszta szívemből.
Szeretettel: Viola 😛
Kedves Anikó!
Átölellek gondolatban amikor olvasom versedet és együttérzek veled, de örülök, hogy ilyen erős Vagy a nehézségek ellenére ilyen ember tudtál maradni, felelősséget viselni a gyermekeidért.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk életed szomorú történetét,jól megérezted, hogy itt a HM-ban olyan Társak vannak akik ezt megérdemlik és úgy viszonyúlnak hozzá ahogy illik és megértik, hogy nem szánalomért koldul a Te erős lelked, hanem ez a bizalmad amivel bennünket megajándékoztál.Nagyon szépen köszönjük:Teri
Kedves Anikó.
Te versben tökéletesen tudod átadni lelked érzéseit. S
[color=#ff0033]A sors akarta így, nincs kiért harcolni,
Ezt kell széppé tennem, nem kell sajnálkozni![/color]
Tökéletessé ez a mondat teszi és a címe.
Azért értékes ez a vers, hogy aki most van ilyen helyzetben és elolvassa reményt és iránymutatást talál benne, hogy vegyenek példát olyanokraól mint et. Aki ferlül tudott emelkedni mindezen. Azért éreztem át mert én is elvált szülők gyermeke vagyok. Tőlem a bátyámat is elszakították. Később éppen ezért is disszidált. S mindíg idegen maradt az apám akit már későn értettem meg mikor már nem volt időm igazán kimutatni a szeretetemet. Nagyon fáj." A sors akarta így, nincs kiért harcolni,
Ezt kell széppé tennem, nem kell sajnálkozni!" ezt a mondatot nekem is írtad. Köszönöm. Sok sikert Szeretettel Gyöngyi.
Szeretettel
Gratulálok a verspályázaton elért sikeredhez. Látod? Akit az élet megtanít szenvedi, azt megtanítja örülni is. 😛
Aggódom értetek. Kérlek írjál holnap pár sort, hogy miújság?Szívből kívánom, hogy minden rendben legyen.
Mindegyikőtöknek köszönöm a kedves, együtt érző és szeretetéről tanúskodó hozzászólását. Örülök nektek és szeretlek Titeket!
Nagyon elfáradtam, kint voltam a Ronyvánál, segítettem a középiskolás fiúknak homokzsákokat töltögetni. Nagyon felháborítónak tartottam az emberek viselkedését, mert azok, akik közvetlenül ott laknak, nem voltak képesek kijönni a lakásaikból és beállni segíteni. Én vén marha meg ott vagyok sárosan, átázva olyan kollégista gyerekekkel, akik még nem is idevalósiak. Elkeserítő az emberek közömbössége!
Köszönöm a hozzászólásaitokat!
Sok szeretettel: Anikó
Drága barátnőm!
Ez a vers nagyon jól mutat egy fehér papíron:P
Fájdalmadat, gondjaidat kiírtad magadból, és ez nagyon jó! Keveseknek adatik meg, hogy ilyen formában közöljék gondolataikat.
Olyan jól írta előttem Krisztike, és tudnod kell, hogy mi szeretünk, szívesen hallgatunk meg, bármit üzensz nekünk… többek között ezért is szeretem én is a magazint. Az emberség is szerepet kap, nem pusztán a versekről írunk.
Sajnálkozni nem tudok:|, mert Te olyan ügyes, okos asszony vagy..minden problémát megoldasz…
Sok puszi: Icus
Kedves Anikóm!
Versedet szomorúan olvastam.De mit verstanilag mint tartalmilag nagyon jó.Sajnos az "élet" nem habos torta.Minden egyes sorát áttudtam érezni versednek, habár én pont a gyermekkoromat sírom vissza.Ami azóta van az csak a gyermekeim végett élem…..De jól fejezed be mert tovább lépsz. ..ez nagyon jó!!!
Gratulálok neked Baráti öleléssel.Rozálka
Kedves Anikó!
Fájdalmadat szépen megfogalmazva írtad ki magadból.:(
Engem az utolsó rész bizakodással tölt el. Ott a lényeg, a jelent kell széppé varázsolni.:)
Szeretettel: Heni
Kedves Anna És Marcsi!
Hálásan köszönöm, hogy ilyen hamar reagáltatok versemre, mellyel nagy örömöt szereztetek.Köszönöm megértéseteket és elismerő szavaitokat. Egy helyen, a második versszak utolsó sorában elgépeltem, lelem helyett lelkem a helyes szó, elnézést kérek érte. A versírás számomra nem csak terápia, de annak is nagyon jó!
Köszönettel: Anikó