Magányosoknak!
Ki saját magányának sötét szobájában él,
S minden fényt elzár magától,
Soha nem fog szabadulni a magánytól.
Hisz ha ki is nyit majd egy ablakot
Rácsok takarják el majd a napot.
Gyógyírt nem talál soha a magányra
A szívét kell kinyitnia a világra.
Runyai Krisztián
Kedves Krisztián!
Így igaz,ha a szív tárva nyitva áll,minden kincs ,boldogság
belefér,és soha nem érez magányt.
Tetszett a versed.
Szeretettel:Juli
A szóismétlések veszítenenek az értékéből… erre mindig figyelj kedves írótárs..
szerettel
Ilona
Kedves Krisztián!
Üdvözöllek!
Rövid kis versed , tele bölcs gondolatokkal.
Szeretettel olvastalak:Rozálka