Tenger


Tenger

Mindenütt tenger
Merre a szem ellát
Mennyi rémült ember
S mennyi ki ellenáll
A könyörtelennek,
Küzdve-küzd az árral
Menti a menthetőt
Dacol vízzel, sárral.
Lesz-e még valaha
Nyomában új élet
Nyílnak-e virágok
Ott hol üt a végzet?
S meghallja-e szavát
A kétségbeesőnek
Az, kivel a sorsa
Nem bánt ily keményen.
Most van itt az idő
Amikor lépni kell
Nem lehet megállni
Valamit tenni kell!
Ki nézi tétlen a bajt
Az nem pusztán gyáva
Tudván, gyáva népnek
Sehol nincs hazája.
Az, magára vessen
Ha magára marad,
Kéz a kézbe fonva
S egy, közös akarat
Legyőzi a tengert,
Megküzd minden árral
Szemben a viharral
Együtt a világgal.

Kondra Katalin

“Tenger” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!
    Együtt minden könnyebb,minden megoldható,hisz ma ők,holnap mi kerülhetünk,bajba.
    Nagyon szépen,de határozott hangon ,öntötted versbe ezeket a gondolatokat.
    tetszett,örülök hogy olvashattam .
    Szeretettel:Juli

  2. Kedves Katika.
    Versed mint vers is kitünő, de ahogy a gondolataidat szavakba öltötted az meg szívhez szóló és felszólító is. Segítségre van szükség minden téren. Magam is és a környezetem is, amit csak lehet megtesz.
    De előre félek, hogy megint sokan meggazdagodnak mások szerencsétlenségéből. Nos erre is kéne valamilyen figyelmet pazarolni, hogy valóban el jut -e mindenkihez igazságosan a segítség.
    Szeretettel Gyöngyi.

  3. Kedves Katalin!

    Én nagyon együttérzek azokkal, akiket érint az árvíz és az árvíz okozta károk. Örülök annak, hogy sokféle segítséget lehet nyújtani, köztük jó a telefonon történő segítségníújtás is.
    Örülök annak, hogyha sok pénz összejön, és lehet azt mondani bátran: "Sok kicsi sokra megy!"
    El tudom képzelni, hogy mennyire kétségbe vannak esve azok az emberek, akiknek összeroggyant a házuk és újat kell helyette építeni, hiszen meglehet, hogy egész életük munkája ment veszendőbe. Azon a helyen, ahol a víz állt, most biztosan nem nyílik virág, nem terem semi. De remélhetőleg a következő esztendőben már igen.
    Én is azt kívánom, hogy minden károsult hamar segítő kezekre találjon és ha el nem is tudják feledni, de hamar megnyugodjanak a kedélyek.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  4. Katikám te is elgondolkoztál erről az összefogásról …
    Más nem is segíthet ebben a helyzetben azt hiszem… gratulálok a témáról írt versedhez…

  5. Kedves Katalin!
    Szeretettel olvastam szép versedet.
    De sajnos ez is aktuális….
    Nagyon jól fogalmazol..és a felszólításnak itt a helye!
    Üdv:Rozálka

  6. Kedves Katalin!
    Nagyon jó a versed, bár szomorú, sőt tragikus az aktualítása. A képeket látva, én is csak ezzel foglalkozom gondolatban.
    Szeretettel: Viola

Szólj hozzá!