Falevél


Falevél

Lágy szellő fújta messze,
Messze a falevelet, mit
Becsapott fa, telet várva
Levedlett.

S csak álltam s néztem,
A holdat, ahogy mosolyogva
Csak nekem kacsingatva
Ragyogott az égen.

Valamit mutatni akart.
Csak ültem s néztem,
Gyönyörködtem
Szelek szárnyán
Ringatózó, gyorsan
Reppenő falevélben.

Ki halkan meg súgta
Nékem múlik az idő…
Tél közelít lassan s
Szépen.

Ülök hát tovább, de
Soha sem egymagam.
Csak hallgatok csendesen…
Gondolataimmal mégsem
egymagamban! S közben a
Világot figyelem, ahogy
Az idő szalad, elsuhan
Mellettem… Élek
E pillanatnak…

Madarak által csiripelt
Dalnak. Mik újra s újra
Arcomra kis mosolyt
Csalnak. Csak csiripelnek
Velem dalt dúdolnak.
S most elindulok,
Nem várok tovább.

Útra kélek, egy falevelet
Követek, szaladok, sietek.
Keskeny járaton s szélesen,
Szomorúan s könnyesen.
Nevetve s kacagva, tudom
Egyszer utolérem, s majd
A fának elmesélem.

Megköszönöm Neki szép
Emlékem, ki tudja s várja
Visszatértem! Suhanó
Falevélben látom a jövőt
S a szépet remélem!

Orsós Mónika

“Falevél” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Mónika!

    Nagyon szép képekkel festetted meg gondolataidat.

    Szép versedet jó volt olvasni.

    Szeretettel:Juli

  2. Köszönöm kedves szavaitokat:
    Drága Angyalka, Anna, Terézia!
    Nagyon kellemes s szép napot kívánok Nektek!
    Üdv.: Mónika:)

  3. Kedves Mónika!
    Szép a versed és igaz.
    Suhanó élet, suhanó falevél, de közben sok szépet látunk, élünk várunk, remélünk és mesélünk is majd a kis unokáinknak.
    Sok szeretettel olvastam:Teri

  4. Drága Mónika!!!
    Nagyon szép versed tetszett, mert most éreztem benne a továbblépést, hogy szembenézel a rosszal ,és bizakodsz.
    Ez már nagyon jó , hogy előre is nézel.
    Versedet nagyon szépen egyberaktad, ez úgy jó ahogy van.
    Szeretettel:Rozálka;)

  5. Mindkettőtöknek Köszönöm! Szép s kellemes elviselhetően meleg nyári napokat kívánok szeretettel: Mónika:)

  6. Kedves Mónika!
    Nem ismerek Rád! Valósággal sziporkázol, a versem alá is verset írtál, köszönöm. Jó-jó, menj a falevéllel, de ott ne maradj valahol. Érezd jól Magad és siess vissza.
    Szeretettel gratulálok: Viola

  7. Kedves Mónika!

    Az már jó, hogy bizakodsz a jövőben, s reméled a szépet.
    A falevél megcirógatja kedves arcod, elsuttogja, hogy mindörökké boldog leszel. Csak akarni és bízni kell;)

    Gratulálok szép versedhez: Icus

Szólj hozzá!