Nincs esélye

Megosztás Nyomtatás 595 megtekintés 4 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:


NINCS ESÉLYE

Egy Koldus ül Pesten a padon.
Ölében pihen egy karton.
Egy bolt raktárából szerezte,
..legféltettebb kincsét,
a zsebébe rejtette.
E féltett kincse a tolla.
…mellyel ír a kartonra.
…Szép versek!… “igazi életet”
– meg olyat mit Ő meg nem élhetett.
A koldus elalszik.
Az eső esik.
A karton elázik.
….így a koldus műve szétmállik.
Szegény koldusnak esélye sincs,
…-pedig az Ő verse az “igazi kincs”.

2010

Nagy Rozália

“Nincs esélye” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Mónikám!
    Az már nem esne jól , ha te nem olvasnál.
    Így szinte nézem és keresem a nevedet.
    Nagyon örülök, hogy itt jártál, és még tetszett is versem.
    Szeretettel :Rozálka

    Kedves Anna!
    Nem tudom miért, de a te hozzászólásaidra vágyom , és valahogy megtiszteltetésnek is veszem.
    Dicsérő szavaidat , ….oda-oda-oda be , mélyen elteszem.
    Köszönöm, hogy itt jártál.
    Szeretettel:Rozálka;)

  2. Kedves Icukám!
    Köszönöm , hogy olvastál…és sajnos mennyire igazad van!
    Szeretettel:Rozálka

    Kedves Kriszti!
    Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy már minden versemet, te is rendszeresen olvasod.
    Köszönöm neked.
    Szeretettel:Rozálka;)

  3. Kedves Rozálka!

    Jó kis témát választottál…nagyon-nagyon tetszik! Szívből gratulálok és üdv. baráti szeretettel: Móni

  4. Drága Rozálka!

    És így ázik szét az életünk is….
    terveink, céljaink, melyeket képzeletben talán kartonpapírra írtunk valamikor.
    És így válunk koldusokká….

    Szeretettel : Icus

Szólj hozzá!