Odakint már nem…
Odakint már nem havazik,
Mint ahogy sok-sok éven át.
Sok télen keresztül néztük
A hópelyhes fehér éjszakát.
Megváltozott minden körülöttem,
Az évek, a hónapok, a percek.
Megváltoztak az emberek is,
A sok kedves mosolygó gyermek.
A szerelem sem az, mint régen.
A tűz lassan és végleg elalszik.
Mi egyszer-egyszer a világot gyújtotta fel,
A semmibe vész és elmúlik.
Runyai Krisztián
Sziasztok!
Igazán köszönöm!
Valamikor így sikerűl, valamikor nem igazán.