Mentoraimnak


Mentoraimnak

Gondolataim kapujához
Kulcsot adtam Néktek.
Hogy bekukkanthassatok
Lelkembe, s hogy ki is
Vagyok tudassam véletek.

Járom kissé nehéz utamat,
S dúdolom néktek szomorú
Néha életvidám dallamom.
Melyben elmondom,
Titeket ismerve szebb s jobb
Minden napom!

Örülök néktek kedves
Társak, hogy tanulhatok
Tőletek sok jót s szépet!
Van értelme a versírásnak!
Engem bántó kínoktól
Szabadulok verseitek
Olvasva felvidulok!

S hiszem: hogy egyszer
Valóság lesz a rózsaszín
Álmokból, megszabadulok
Végre szívfájdalmamtól,
Hogy eljön a hőn áhított
Kor, hol béke s szeretet
Honol!

Emlékeimből: mikor először
Léptem be, s írtam, nem
Volt az vers, csak
Gondolatsor, ma már
Alakul. Száll a lassan
Nyíló virágról kellemesen
Illatozó virágpor.
Hogy tőletek lelkem,
Szívem sokat tanul,
Hogy új világnézet lassan,
Lassan bennem kialakul!

Kisvárda, 2010. július 10.

Orsós Mónika

“Mentoraimnak” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Icus!

    Élettől duzzadó vers…hát a többi ami majd eztán következik nem egészen lesz ilyen…sőt! Sajnos egy ideje nem tudok verset írni…nem jön a várt ichlet! Prózát annál inkább tudnék írni…csak arra meg nem mindig van időm…hát ennyi volt?
    Ami a vers írást illeti? Hasonló szépet kívánok én is Neked Kedves Icuska! No meg mindenkinek! 🙂

    Üdv.: Móni

  2. Kedves Viola!

    Köszönöm hogy bekukkantottál…főleg hogy mostanság nem írsz verseket! Fáradt vagy? Gondolom! De remélem minden rendben van Veled egészségileg is! Pussz: Mónika

  3. Drága Mónika!

    Végre egy vidám, élettől duzzadó vers!
    Amióta ismerlek, egyre jobban és jobban írsz. Nagyon tetszenek, és elárulom:) nem vagyok ezzel egyedül.
    Érződik, hogy szeretettel írsz, és ez nagyon sokat számít.
    Tiszta szívből kívánok hatalmas sikereket!

    Sok puszit küldök: Icus

  4. Kedves Mónika!
    Reményteljes versednek örülök. Mi mindannyian tanulunk egymástól és ismerkedünk is.
    További lelkes írásokat kívánok és szeretettel üdvözöllek: Viola 😛

  5. Kedves Mónika!
    A jó "mesternek"jó "tanítvány"kell,ilyen, mint Te vagy.
    Igaz,hogy mi nem vagyunk mesterek, de tanulunk egymástól.
    a Holnaposok egy dologban mesterek a szeretetben, segítőszándékban és Te ezt jól megérzed azért lett ilyen
    sikeres, szép ez a versed Szeretettel gratulálok:Teri

  6. Kedves Mónikám!
    Ha nem ültem volna;), akkor most le kellett volna ülnöm, mert nagyon megleptél ezzel a verseddel.Remekül sikerült .
    Szeretettel:Rozálka

Szólj hozzá!