Kopogtatnak

Megosztás Nyomtatás 649 megtekintés 7 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:


KOPOGTATNAK

Kopogtat valaki, jaj ki az aki,
így mer nálam kopogtatni?
Éjszaka van kérem!
…az alvókat féltem.
Hagyja abba!…
..ha meg nem sértem.
Kopogtatnak tovább.
..hangom meg se hallják.
S a tojásoknak haját,
már is feltörte a csibe.
S előbújt ízibe.
Egy- kettő- három,
Tovább nem számlálom.
Mert lett vagy tizenhárom.

2010. július.

Nagy Rozália

“Kopogtatnak” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Szia Rozálka!

    Én is rendszeres "látogatód" vagyok, de idő hiányában csak most tudok a versek alá írni:)
    Tündéri ez a vers, nagyon hatásos kezdéssel és bájos befejezéssel. Nagyon tetszett!!

    Szeretettel: Icus

  2. Kedves Gyöngyi mama!
    Ugye én is szólíthatlak így?Remélem nem sértelek meg, de nekem jól esne, ha így nevezhetnélek.
    Köszönöm, hogy rendszeresen olvasod írásomat, és hogy tetszett versem annak külön örülök.
    Szeretettel:Rozálka

  3. Kedves Mara!
    Nagyon köszönöm neked, hogy rendszeresen olvasod verseimet.Örömmel veszem, hogy meglepetéssel fogadtad, ez is volt a célom.
    Szeretettel:Rozálka

  4. Kedves Mónikám , Terike!
    Köszönöm hogy itt jártatok, hogy szántatok rám pár percet.
    Szeretettel:Rozálka;)

  5. Kedves Rozálka.
    Aranyos versikéddel derültséget és szép emlékeket ébresztettél lelkemben.Eszembe juttattad, hogy be kéne fejeznem a Csipi regényemet. Ami éppen a csibék és szárnyasok keléséről szól.
    Sok sikert. Aranyos a versed. Szeretettel Gyöngyi.

  6. Kedves Rozál!
    Csodás versedet többször is elolvastam és újraéltem a saját
    régi élményemet.
    Valamikor falun tanítottam és én is keltettem ki kotlóssal kis
    csibéket.
    Verset is írtam róla én is.
    Csak pár sort idézek belőle:
    "Akkor aztán csoda történt,
    tojás héját mind feltörték.
    Bentről csirke kopogott,
    kintről kotlós kotyogott…
    Csalogatta pelyhes fiát,
    gyere ki a "kutyafáját"! Stb.
    Köszönöm, hogy hasonló élményedet olvashattam és
    több évtizedes régi emlékemet újraélhettem általad.
    Az élet "csodája"a kiscsirke születése!
    Sok szeretettel:Teri

  7. Kedves Rozálkám!

    A verset olvasva nem ilyen befejezésre számítottam…mosolyogtam…az első versszaknál kevésbé…de jó a vége! Tetszett a versed…megijedtem olvasás közben…azt hittem a "bákász" kopogtatott…:)
    Puszi: Mónika

Szólj hozzá!