Repültem


REPÜLTEM

Azt álmodtam repültem.
A magasban keringtem,
Szellő ölelt gyengéden.
Nem volt szokatlan az álom,
Mindig új csodákra vágyom.
Álomban kincsekre lelek
Miket ébren sem feledek.
Nem gondolok drágakőre
Sem aranyra, sem ezüstre.
Kincsem: jóság és szeretet,
Reménnyel töltik el szívemet.

Gyermekként is repülgettem.
Anyai csókra ébredtem.
S míg meséltem álmomat,
Nem értettem, miért sirat?

Budapest, 2010. szeptember 30.

Györke Seres Klára

“Repültem” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Klárika.
    Azt mondják, hogy csak azok repülnek álmukban akik harmonikusan élnek önmaguk lelkével. Az eddigi olvasatokból, ahogy megismertelek a te lelked telis-tele van szépséggel, jósággal, harmóniát gyűjtő és adó tudással. Sok további sikereket és szép szárnyalást kívánok Szeretettel Gyöngyi.

  2. Kedves Klárika!
    Nincs is nagyobb kincs mint a szeretet, és a jóság.
    A baj , hogy egyre kevesebb van belőle, legalább is valahogy a mai világban ezek az érzések sok emberben benne vannak ugyan, de nem jön a felszínre….sajnos.
    De aki ezt kimutatja az gazdag ember.
    Szeretettel:Rozálka;)

Szólj hozzá!