Szelíd galamb


Szelíd galamb

Szelíd galamb él a fenyőn,
Lépteim figyeli kérőn,
Közeli az ismeretség,
Kijár neki az eleség,

Szelíd galamb ül a fenyőn,
Egy macska figyeli merőn,
Addig-addig nézegette,
Amíg végül meg is ette.

Budapest, 2010. október 17.

Farkas Viola

“Szelíd galamb” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Violám.
    Igazán sajnálom szegény galambot. De az a nagy igazság, hogy a természetbe mi szeretni tudó lelkek nm tudunk beleavatkozni.
    Sajnos nem egy kedves állatom volt amit megsirattam éppen ezek miatt a dolgok miatt.
    Sokszor mondom a páromnak, hogy már nem merek megszeretni egy állatot sem, mert az biztos, hogy hamarosan valami baj éri.
    Tudod a Sisit is elvitte a kánya.
    Kedves versed tetszett. Legalább szép emléket hagytál szegény kis galambról. Szeretettel kívánok sok szépet és sikereket Gyöngyi.

  2. Kedves Viola!

    A címét illetően másra számítottam…a végén meg elszomorodtam!
    A hülye macska…
    küldök egy aranyos
    ebet, had kergesse
    csak meg a cicuskát:S
    amiért egy ártatlan
    galambot megevett!

    Szeretettel: Móni

  3. Kedves Viola!
    Szegény galamb!
    Sajnálom a kicsi galambot de hát ilyen az a bizonyos…..lánc!
    Aranyos vers, szomorú vég.
    Szeretettel:Rozálka

  4. Kedves Viola!
    Az utolsó sornál szomorú lettem.
    Egy ilyen kedves idillt még a macskának sem szabadna megenni!
    "Sicc,te rossz cica! Kergesd Katica!" /Kedves ovis versem…/
    Szeretettel olvastam és láttam az egészet:Teri

Szólj hozzá!