Mindenszentek 2010.
E napon az évben,
Emberek egységben,
Csendben emlékeznek,
A Sírkertbe mennek,
Fájó gondolatok,
Régi pillanatok,
Idézik a múltat,
Mélységekben kutat,
Születés, távozás,
Emberi lázadás,
Muszáj elfogadni,
Nagy kár, zúgolódni,
Színek tobzódása,
Őszi elmúlása,
Megnyugtat bennünket,
Reménnyel, lényünket,
Szívünk melegével,
Virágözönével,
Küldjük szeretetünk,
Mi is oda megyünk!
Budapest, 2010. november 1.
Farkas Viola
Kedves Viola!
A lelki kábulatból felébresztettek bölcs gondolataid. Az ősz, az elmúlás, a virágözön, a szeretet versedben emberibbé tette ezt a napot. Köszönöm, hogy olvashattam.
Sok szeretetemet küldöm: Anikó
Drága Violám… azért még ne siessssss – táncolj sokáig…….
Ölellek
Ilona
Drága Violám.
Búcsúzó ősz, a nyugalom a szeretet és a csend.
Ez árad a versedből, és nem tudom elmondani miért, de nem éreztem fájdalmat.
Igen, mi is oda megyünk, egyre jobban érzem.
Ölellek: Tigram.
Kedves Violám.
Jó volt olvasni bölcs gondolataiddal gyöngyöző verssoraidat.
Élvezettel olvastam azt a tiszta, érthető elfogadást és reális hozzáállást a naphoz. A bölcsességed sugárzik belőle.
Sok sikert Szeretettel Gyöngyi.
Kedves Társaim!
Köszönöm, hogy a "temető" után nálam is jártatok.
Szeretettel: Viola
Kedves Viola!
"Mi is oda megyünk", de addig még nagyon sok dolgunk van. Megpróbáljuk a lehetetlent…. tartalommal megtölteni életünket, ember módra élni és viselkedni:)
Vagy túl sokat kívánok?
Szeretettel olvastalak: Icus
Kedves Viola!
Nekem nagyon tetszik versed.
Te nem egy konkrét személyhez írtad, mint mi a többség, hanem magáról a "napról".Maga a vers , mély igazság.
Ez a megközelítés nagyon jó.
Szeretettel olvastam:Rozálka
Kedves Viola!
Minden az elúlásra emlékeztet. Mégis a színek, a virágok reményt adhatnak!
Tetszett!
Kedves Viola!
Nagyon szép és megható a versed, különösen a vége tetszik, hogy "mi is oda megyünk", és soha nem lehetünk kellően felkészülve az utolsó utunkra, még szerencse, hogy nem tudjuk, mikor kell rálépnünk arra az útra!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
🙂
[b][color=#996633]Drága Viola !
Te megint bölcs, és tapasztalatokkal teli megközelítésben érezteted velünk az egyetlen valót, és azt hogy még élünk, magunknak kell eltemetni a múltunkat….
Egy az igazság, hogy mindenki a maga sírja felé megy, csak azt nem tudni, – mikor ér oda…..
Ezért kell mindig készen állnunk, és csak a jótéteményeinkben élnünk az életet…
jótetteink reményében az irgalmi jót várva, remélve….
Ölellek – kézcsókommal – kedves jó Barátnőm !
– keni -[/color][/b]
Kedves Viola!
"Születés és halál, ez adatott nékünk,de nem mindegy, hogy addig hogyan élünk"?
Halottainkra emlékezni az őszi idő, a természet szendergése is besegít.Üzeni az "elmúlást"!
Sok szeretettel :Terézke