Egy pillanat…


Egy pillanat…

Arcodat, csak tűnő
pillanatokra láttam
azóta is újabb
találkozásunkra vártam…

Fülemben hallottam
a vérem zubogását
testemen éreztem
puha ajkad csókolását…

Lángoló tüzet láttam
a szemeidben akkor
meztelen testünk, egymáshoz
tökéletesen passzolt…

Pillantásod maga volt
az élet, a vágy
remélem te is
ugyanennyit gondolsz rám…

Vérlázító csókot küldött
az ajkad nekem
őrjítő órákat ígért
a perzselő szemed…

Míg egymásra néztünk
csak egy pillanat volt
mégis az érzés
egy életre szólt…

Deák Rita

“Egy pillanat…” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Rita.
    Mindig írom, hogy a szerelem boldogsága és kudarca íratja a legszebb verseket az ember fiával, leányával. Gratulálok ehhez a lobogáshoz és sokáig, végig kívánom neked ezt az érzést. Szeretettel Gyöngyi.

  2. [b][i][color=#ff6666]Kedves Rita !

    Te magad vagy az égő szerelem lángvivője….

    Csodálatos versed alapján olyan vagy a szép-lírában, mint egy opera-énekesnő a koloratúr szopránban..

    Amennyiben az életedben is ilyen hőfokon élsz, Te egy csodás, nagyszívű és mélységes lelkületű őszinte – és szeretetre méltó emberke vagy…..

    Versed megragadott és magaddal sodortál a felhők közé a ragyogásba…….

    Szívből gratulálok – pontos versedhez és egyéniséged varázsához ,,,,,,

    -keni – [/color][/i][/b]

  3. Kedves Rita!

    Egyetlen nőbe ennyi érzelem hol tud elférni?Szerelmes versed szép mint mindegyik.

    Szeretettel olvastalak:Juli

Szólj hozzá!