Nagymamám mosolya
Emlékeim közt keresgéltem
mikor a tőled kapott arany
hajú babára találtam.
Most felnőttként karjaimban
tartva, szemem egy pillanatra
lehunyom.
Mosolygó arcod látom, ahogy
öledben ülve gyermekként
játszom. Kezed érzem arcomon,
édes illatod hajad csodálom.
Te voltál a legszebb mi
történhetett velem ezen a
Világon!
Emlékek könnye csordul arcomon.
Szép s édes álmodozás! Velem vagy
ma is tudom, hisz érzem szereted!
Mosolyod a csillagokban látom!
Kisvárda, 2010. november. 1. (19.06)
Orsós Mónika
Köszönöm Kedves Gyöngyöcske!
Szép estét kívánok!
Puszi: Mónika
Kedves Mónika.
Szépséges versed a szívemet melengette. Annyi szeretet és szép emlék árad belőle. Csak gratulálni tudok hozzá.
Sok sikert Szeretettel Gyöngyi.
Drága Icuskám!
Ugye mennyire lehet szeretni egy nagymamát! Az illatukat, a nevetésüket…mindent amit az ő személyük testesít meg!
Ikerterhesség…hm! Gondolom azért valahol hiányzik a másik feled, anyum is iker, de az ő tesója sem él.
A mamák amúgy is imádnivalóak és bár én nem ismertem a Nagyikád, de hálás vagyok neki! Mert ha ő nincs akkor veled…ma nem ismerhetlek!
Ezer meg még több puszi és ölelés Drága BogIcám!:)
Szeretettel gondolok Rád: Móni
Kedves Terike!
Örülök, ha gyönyörűnek tartod a versem, én szokásomhoz híven nem! De az érzést amiről írtam, azt annál inkább!
Valóban a legszebb és egyetlen ajándék ő nekem, csak nem tudom elfogadni, hogy itt hagyott!
Szeretettel üdv.: Mónika
Drága kis tündérke!
Szívemből írtál….. az egyetlen ember a nagyikám volt, aki törődött velem. Még kicsi voltam, amikor elment (szándékosan nem írtam azt, hogy meghalt, mert Ő mindig él a szívemben), halványak az emlékeim, de hála Istennek, vannak…. Ő nevezett el Babának, mert olyan kicsi, beteg és törékeny voltam, egy hajszál választott el attól, hogy meghaljak, de életben maradtam. Csak az ő gondoskodása mentett meg. Ikertestvérem meghalt.
Én is írtam egy-két nagymama verset, így nagy örömmel olvastam a tiédet is….. nagyon jól sikerült!
Sugárzik a szereteted, azt hiszem nekem is kicsordult most egy könnycsepp….
Ölellek szeretettel: Icus
Kedves Mónika!
Felülmúlhatatlan gyönyörű a versed!
Az Élet drága ajándékát kaptad a Nagymamád személyében.
Gazdag akinek ilyen emlékei vannak!
Szeretettel olvastam és boldogságodat éreztem:Teri
ups….egy hiba:
ma is tudom, hisz érzem szerete-te-d!:)
Köszönöm még egyszer mindenkinek a kukkantást…írogatást!
Móni
Nagyon szépen köszönöm külön- külön mindenkinek!
Üdv. szeretettel: Mónika
[b][color=#996633]Kedves Mónika !
Könnyed és szép kötött versed én is éppúgy a magaménak érzem, mint Tímea, csak én a nagyapámhoz voltam ily közel, mint Ő is….
Ezért is kérem mindig Szent József – mindenkori segítségét, ha bajban vagyok, szinte mindig , mer egyik bajom követi a másik. Nagyapám is József volt – Ezért is választottam így védőszentemmé…
Az utolsó versszakban nem sikerült a fenti kötött formát tovább vinned… – kár…
Végül is emlékezésre késztettél, – ezért is fogott meg úgy a versed !
Szeretettel !
– keni -[/color][/b]
Mónika Kedves!
Gyönyörű versed a kedves és felejthetetlen emlékről szól.
Úgy gondolom én is, hogy ha odaátról is, de Veled van, vigyázza lépteid, mert a szeretet soha nem múlik el. Örömteli így emlékezni és megnyugtató, ha gondolatban Hozzá bujsz.
Szeretettel: Viola
Drága Mónikám!
Nem is tudom mit írjak neked most.
De az biztos, hogy veled van "Ő", és vigyázza életed.
Nagyon szép versedet, szeretettel, olvastam.
Baráti üdv:Rozálka;)