Önzés


Önzés

Önzőnek a szerelemben sem szabad lenni,
Mert akkor abból nem marad meg semmi!
Ki a boldogságot, csak magának akarja,
Hiába öleli kedvesét a karja.
Tudhatnád, hogy önzőn, te sem lehetsz boldog,
Társad fájdalmának terhét te is hordod.
Hozzád tartozik ő, sorsa a te sorsod,
Ha rád ragyog arca,akkor lehetsz boldog.
Oda-vissza árad öröm és szeretet,
Csak így lesz a kapcsolat boldog köztetek!

Kövesdi Ferencné – Teréz

“Önzés” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Társaim: Keni, Pappné,Kriszti, Timóca, Marika,
    Juli és Maja!
    Szeretettel köszönöm, hogy velem voltatok:Teri

  2. Kedves Terike!

    GYÖNYÖRŰ!!!
    Csupa nagy betűvel és mindenki számára megfontolandó..
    Köszönet érte.
    Puszi: Maja

  3. Drága Terike!

    Megint egy csodálatos és bölcs gondolatokat hordozó vers tőled.Ha egyszer összegyűjtöd és kiadatod ezeket a nem mindennapi verseket,mert nagyon érdemesek rá,én feltétlenül veszek belőle.

    Köszönöm hogy olvashattalak,nagy szeretettel tettem:Juli

  4. [b][color=#cc0066][center]Drága, – Aranyos Terézkém ![/center]

    Ugye ezt a kimondottan gyönyörű, és igen tanulságos verset , – elsősorban nekünk szántad Krisztinámmal, és persze mindenkinek, mert ez a bölcselet mindenkire nézve örök érvényű, és a szeretet és szerelem csak a kölcsönösségben működik – a boldogság megtalálásához !

    Köszönöm, hogy ezt elkövetted !

    [center]Isten is fizessen meg érte ![/center]

    [center]Szerető – ![/center]
    – kenid -[/color][/b]

Szólj hozzá!