Csak


Csak

Egy erdőben jártam a minap.
Imát mondtam egy gyönyörű
fának, hátha ő meghallgat.
Azokra gondoltam kik már
nem tagjai a mának. Vajon
most hol vannak s merre járnak?

Ők talán tudják, az értelmét
a világnak? Szív s lélek hangosan
kiáltanak, álom által képzelt
világban magyarázatot keresve,
csak keserűséget találnak!

Kisvárda, 2010. november 5.

Orsós Mónika

“Csak” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Keni!

    És én is hiszek ebben, mert hát mindenki hisz valamiben!
    De érdekes téma, ahogy a jóslás és az intuíció!
    Köszönöm, hogy olvastad a szösszenetem és azt még inkább hogy írtál!

    Szeretettel üdv.: Mónika

  2. [b][color=#9900cc][i][u][center]Kedves Mónika ![/center][/u][/i]

    — Amennyiben az erdőt járod, ne csak imádkozz magadban és kérdéseidben tépelődj, hanem dőlj neki egy öreg fa tövének és kérj tőle éltető energiát,
    – Beszélj is hozzá, meg fogja érteni és értékeli a szeretetedet.

    — A kertemben – én is mindig beszélek a fáimhoz, simogatom őket és virágaimat, és termésükben látom, hogy meghálálják nem csak a fizikai hanem a lelki törődéseimet is…

    Az életünk testből, annak termékéből a szellemünkből, eszünkből áll, de van egy láthatalan részünk is az
    auránkat körülvevő lelkületünk….

    — Halálunk után és életünk előtt is van léleklétünk, csak erről mi nem tudunk, mert zárva van előttünk… Csak a kis csecsemők látják még….. Ez egy más tér és dimenzió…

    — A földi életen kívül a lélek az un. LÉTKÖZBEN – a bardóban teszi dolgát, és egy pár száz év múlva ismét testet öltve leszületik ember képében… röviden csak ennyi, a többi egy egész tanulmány lenne a részemről, amiben hiszek is !

    [i][center]Szeretettel ![/center][/i]

    – keni -[/color][/b]

  3. Kedves Gyöngyöcske!

    Csak egy szó, de annál többet mond: Köszönöm! 🙂

    Szeretettel gondolok Rád, puszi: Mónika

  4. Köszönöm Itt jártad Kedves Veronika:)
    Kellemes hétvégét Neked is!

    Üdv.: Móni

  5. Kedves Julika!

    Kár, hogy a valóságban nem sétáltam ebben az erőben…gondolatban és versem által annál inkább!
    Üdv.: Mónika

  6. Kedves Zsuzsa!

    Hiszek a "túlvilágban" hogy a lélek nem tűnik el végleg!
    Köszönöm, hogy olvastál, írtál!
    Kellemes hétvégét Neked, Mindenkinek!
    Üdv.: Mónika

  7. Köszönöm Kedves Rozálkám!

    Örülök, hogy tetszett! 🙂 Megyek nem sokára és olvasom a történeted!
    Ezer puszi és ölelés! Még tartozom neked egy szösszenettel( levélke) nem felejtettem el, de mostanság alig van szabad időm! Túlóra…ma először nincs:)
    Ölelés: Mónika

  8. Kedves Mónikám.
    Megint szép verset hoztál telve érzésekkel és megint kutató, kereső vágyakkal.
    Hidd el annak is el jön az ideje. Tudom rossz élni az egyedüliségben. De az idő mindenért kárpótol.
    Én már csak tudom. Sok sikert és szépséges jövőt kívánok Szeretettel Gyöngyi.

  9. Kedves Mónika!

    Örök kérdést fogalmazott meg szomorkás hangulatú,gyönyörű versed.
    Az erdőben sétálni,megnyugtató és ott mindig meghallgatásra talál az ember.

    Nyíljon boldogság a szívedben.

    Szeretettel:Juli

  10. Kedves Mónika!

    A szívek elcsitulnak végleg, de a lelkek lehet, hogy szabadon szárnyalnak valahol. Talán jó hinni abban, hogy újjászülethetünk, ha szükséges, de az is lehet, hogy dolgunk végeztével lelkünk örökre megnyugodhat.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

  11. Kedves Mónikám!!!!
    Ez nagyon jól sikerült!!!!!
    Mint tartalmilag, mint formailag nagyon jó!
    Fel a fejjel "kicsi lány!"(olvasd el a novellákhoz írt történetemet, hátha kicsit feldobja a kedvedet).
    Szeretettel és baráti öleléssel:Rozálka;)

  12. Drága BogIcum!

    Ölellek sokszor! Meg millió, millió puszit is küldök!

    A te tündérkéd…oh bár tündér lehetnék…:*

  13. Kis tündérlány:)

    Tudod, hogy ez tökéletes?
    Az viszont elkeserít, hogy mindenben keserűséget találsz…. még álmodban is!

    Nagy szeretettel olvastam gyönyörű versedet.
    Ölellek milliószor: BogIcu

Szólj hozzá!