EMBEREK
Ködfátyol borítja el,
Szemem előtt a homály delel.
Szétmosott álomképek,
Szürkeségbe fojtott,
múlt béli „pribékek”.
Tűnjetek el!… – hagyjatok élnem!
Szálljatok fel!… fonjátok fészkem!
Himnuszomat, – énekeljétek!
A testvéreket, békítsétek!
Gyümölcsöket érleljétek!
– ne mérgezzétek!
Édesítsétek mint a mézet,
a dolgos méhek.
Emberek!
Gyertek fogjatok kezet,
Szólaljon meg a lelkiismeretetek,
Vessétek be emberségetek,
Emberek!
Fogjunk össze!Legyen szeretet!
Fehér – fekete, és sárga kézfejek,
Újból tapadjanak, egymásba tenyerek!
Emberek!
A kalitka lakatját, a kulcsa nyissa meg,
hogy a „Béke Galambja,” ..újra repülhessen.
Emberek!
Béke és szeretet,
Fehér-fekete,sárga kézfejek,
A galamb szabadsága,
S újból világosság…
e sötét gyászos világra.
2010. augusztus.
Nagy Rozália (Rozálka)
Kedveseim!!!
Köszönöm hogy megtiszteltetek figyelmetekkel.
Szeretettel:Rozálka
Kedves Rozálka!
Bár csak sokan gondolkodnának hasonlóan mint te,akkor mennyivel szebb lenne a világ.Sajnos igazat kell adjak Mónikának,de tudod a remény hal meg utoljára.
Nagyon szépen és jól megírt versed szeretettel olvastam:Juli
[b][color=#0033ff]Kedves Rozálka !
Az én hármas jelszavam – biztosan ismerős,
—- SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, /BÉKE —-
De sajnos nem tudok hinni benne, bármennyire szeretném is, amíg az ember embernek a még farkasabbja – marad…
De bízom abban, azért, hogy mégis lesz egy jobb világ, csak hogy azt kik és mikor fogják megélni – nem tudom …
Majdnem végig ragrímes versed , lendületes és tartalmilag is jól követhető…
Gratulálok – mondanivalódhoz !
Szeretettel !
– keni -[/color][/b]
Drága Rozálkám!
Nagyon szép gondolatok…egy jó ember szívéből! De nem hiszem hogy eljön az idő mikor az emberek elfogadják egymást…sárga, barna, fehér vagy fekete: emberek ők mert nekik is van lelkük(vagy nekik van igazán tiszta lelkük?) Eljő ez-az áhított béke…? Mikor az embereknek nem a bőre…mint inkább a lelke virít a feketeségtől…és annak érzelmi szegénységétől, csak sajnálni és szánni lehet az ilyen lényeket! Sajnos…tisztelet a kivételnek! Mert én NEM általánosítok…csak tűrni és tolerálni! Ez a mottó…. mert itt Kisvárdán megint keresztet állítottak a Gárdisták…:S
Szeretettel gondolok rád, s gratulálok a versedhez!
Pussz: Móni
Drága Rozálka!
Az én jelszavam is: béke és szeretet!
Csodás lenne, ha egyszer megvalósulna. Hogy gyermekeinknek, unokáinknak jobb sorsa legyen, ne kelljen félni a holnaptól…. az lenne az igazi:|
Szeretettel olvastalak: Icus
Kedves Rozálka!
Okos, szép versed megvalósulásáért sokat tegyünk!
Unokáink szebb, emberibb életét segítsük elő!
Bizony, nem is oly könnyű ""Embernek" lenni!
Sokan nem is akarnak,mert felelősséggel jár !
Szeretettel:Teri