Ha tehetném
Rég múlt pillanatokat szeretnék
átélni újra s újra titokban. A
múltam egy részét, ahova
elrejtőzött minden ami szép,
magam, a gyermeki szív,
gondtalan lét. Oly rég volt,
de még most is él a kép,
ahogy hárman sétálunk.
Nevetve s vidáman lépdeltünk
a forróságtól bugyogó betonon,
a fekete s lány kátrányban.
Oh, ha e pillanatokat újra
élhetném, nem változtatnék
semmit csak kik akkor velem
voltak igazán szeretném.
Magamhoz ölelném, soha el
nem engedném! Mégis csak
változtatnék az időt haladni
talán nem is engedném…
Látni és átélni. Szívből
szeretném. Lubickolni
önfeledten öröm tengerén.
Nézni ahogy megcsillan a
felkelő nap Balatonnak
tiszta és hullámzó vízén.
Megnézném magam, hogy
gyermekként milyen lehettem.
Talán meg se ismerném azt
aki akkor voltam, mert tudtam
s mertem szívből nevetni őszintén
s boldogan. Mégis változtatnék,
ha tehetném! Az időt suhanni
nem engedném, hogy a múlt
elragadjon mindent mint egy
gonosz fekete rém.
Ha ezeket a pillanatokat újra
átélném, a múlt csak mi
igazán az enyém. A jelen
borzasztó, a jövő furcsán
kacsingat. Most nevetek,
bár sokszor akár a falevél
mi múlás után új életet
remél. A porba hullik, akár
csak én, lábam tapossa messze
viszi a szél. Kíméletlen az idő,
senkit sem kímél!!!
Kisvárda, 2010. november 24.
Orsós Mónika
Kedves Keni!
Valóban száll az idő… és az emlékek a múltba vesznek, ha nem is mind szép csak a jóra emlékszem, s a rossz dolgok mára feledésbe merültek…
Szeretettel: Mónika
[b][color=#3399cc]Kedves Mónika !
Az idő már csak valóban ilyen, és kíméletlen, főleg egy ilyen szép régi múlt után, amelyben éltél – és nem tudtál igazán felnőni az élet viharaival szembe nézni – és helyt állni.
Tényleg .
Ha tehetnénk,
Mi mindent visszaadnánk
Ami Neked olyan szép volt,
És még ma is felejthetetlen,
De nem tehetjük, hiszen
Felettünk is elszállt az idő,
Csak azt tudjuk adni, hogy
Veled vagyunk és minden
Nap Veled ébredünk…
És odanyújtjuk neked,
Segítő, és baráti kezünk
Az olvadó aszfalt kátrányos útjain !
Szép verset küldtél be, de még mindig nem a mai életnek megfelelőt… A múlton nem keseregni kell, hanem olyan alapnak venni, amire egy mát – építhetünk !
Szerető Tiszteletemmel !
– keni -[/color][/b]
Kedves Juli!
Érzem és látom, hogy nem vagyok egyedül…vannak barátaim akik szeretnek(oh igen nagyon is látom:): köztünk Titeket!
Pussz: Mónika
Kedves Mamim!
Jó is lenne, egy mama ölelése…annál nincs jobb s szebb!
Puszika Neked Drága Mamikám!:)
Móni
Ha az élet fáj
mert mindenki bánt,
gondolj a holnapra
itt sok barát vár.
érezd feléd nyújtott kezünk,
s azt hogy nem vagy egyedül.
Szeretettel:Juli
Ha tehetném, vissza adnám
mindazt ami szép volt.
Ha tehetném csak mosolyogna rád
a fénylő égbolt.
Ha tehetném, valóra váltanám
a féltett álmaid.
Ha tehetném, most átölelne
szerető mamid.