Nagyokat huppannak


Nagyokat huppannak

Nézem a számomra oly
kedves Holdat, szemeim
láthatják a legszebben
ragyogó csillagokat. Mik
valahogy mindig másképp
ragyognak. Nem könnyes
a szem, igaz s tiszta szívből
örülnek minden téli éjszakának,
nappalnak, pihenő készülő
világnak. A hópehelynek s
a jégcsapnak és jégvirágnak.
Lélek és szív eggyé olvadva
boldogság hókupacán mosolyogva,
hahotázva jó nagyokat huppannak.

Kisvárda, 2010. december 4. (17.36)

Orsós Mónika

“Nagyokat huppannak” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves BogIcum…

    Hold lány…ez tetszik! Igen biztos…szeretem nézni, és hallgatni ahogy csak a tücsök tud zenélni…

    ezer puszi meg ölelés egyetlen BogIcum!:)

  2. Kedves Timó!

    Én is szívesen huppannék veled…játszanánk mint a bolond testvérek! Mert hát a nővérem is lehetnél akár…kor és hasonlóság miatt is…és még veszekedni se veszekednénk, max BogIcu közénk csapna!

    Puszi Neked: Móni:)

  3. Drága tündérjányom:)

    Látom, rengeteg hozzászólást kaptál… örülök neki! Időm nincs most elolvasni, úgyhogy véleményem ezektől függetlenül írom. Tartalmának nagyon örülök, és nagyot huppantam a székben, amikor TŐLED vidám verset olvastam! Végre!
    Amit tudok rólad, nagyon csekély, de egy biztos…. Te a HOLD lánya vagy;)

    Ölellek ezerszer: BogIcud

  4. Van egy szerény ötletem a végére.

    Lélek és szív eggyé olvadva
    a boldogság hókupacán hahotázva
    jó nagyokat huppannak.

    Nem biztos hogy jobb, csak egy próbálkozás. Juli

  5. Könyörgöm! át ne írd még egyszer,még varázsát veszti
    ez a jó kis vers. Jó igazad volt,de mi sem,így a versünk sem mindig tökéletes,te kis maximalista.

    Írj inkább egy új hasonló hangulatú,tartalmú verset nekünk.

    Pussz! Juli;)

  6. de a vége sem tökéletes….a mondanivaló ok, de valahogy másképp kéne….:)

  7. Jó igazad van! Ez a második verzió verstanilag,rímesebb.
    Szerencséd hogy nem rontottad el a vidám játékot belőle!

    Így is,Úgy is ,Örülök neked!

    Juli

  8. Kedves Juli!

    Kikérheted…:) az jó. hogy vidám, csak valahogy nem tetszik!

    Nézem a számomra oly
    kedves Holdat. Szemeim
    láthatják az oly szépen
    ragyogó csillagokat.
    Őket nézve már nem
    könnyes a szem, igaz s
    tiszta szívből örülnek szüntelen.
    Örülnek minden téli éjszakának,
    nappalnak, pihenni készülő
    világnak. Hópehelynek s
    jégcsapnak ablakon kúszó
    jégvirágnak. Lélek és szív
    eggyé olvadva boldogság
    hókupacán mosolyogva,
    hahotázva jó nagyokat
    huppannak….

    Na ez már tetszik…de csak kicsit…:)

    Szeretettel üdv.: Mónika:)

  9. Kedves Keni!

    Jól látod…nem tudom mi az oka…és miért így, miért most! De nem is érdekes…csak maradjon így,,,nem akarok többé ok nélkül is sírni…nagyon nem!:)

  10. Mónika!
    A fenti hozzászólást kikérem magamnak a vers nevében!!!!
    Bocsi,csak vicceltem,de verstanilag és formailag is rendben van ez a vers,SZERINTEM. Nem is értem mi bajod vele?

    Üdv:Juli

  11. [b][color=#ff6699]Kedves Mónika !

    Ugye igaz amit látok – képzelős mozim előtt -? – írásod alapján. hogy végre megelégedett és kibékült vagy a világgal, és ugye érzed, hogy Ő is Veled.

    Boldog vagyok, hogy örülni látlak és a mosolyt arcodon,
    amely elborítja a lényedet !

    [center]Szeretettel ölellek ![/center]

    – keni – [/color][/b]

  12. ….nem is értem, vagyis értem, hogy miért tetszik a vers…a mondanivalója miatt….mert maga a szösszenet, mint egész…egy nagy kalap sz……r! Elnézést a csúnya szóért…de az az igazság! 🙂

    Üdv.: Mónika

  13. Kedves Juli!

    Én meg örülök, hogy jó érzéssel telt el a szívetek, lelketek olvasás közben! Hasonlóan éreztem én is írás közben!

    Szeretettel üdv.: Mónika:)

  14. Kedves Kriszti!

    🙂 Igen most már valóban kiegyensúlyozottabb vagyok…mosolygok és nevetek sokat(és úgy mint egy rosszcsont gyerek…hangosan és kereket)! Am 27 múltam, de a mai napig játszom, ha ahhoz van kedvem…hóembert építek, hógolyózok, csúszkálok(ezt nap mint nap…mióta hó van) néha zsákra ülve…:) unokaöccsel együtt!
    Hóangyal…a mi nap csináltam…de nem akartam hanem elestem…arccal bele…jó volt! Csak nevettem…ott jövőre biztosan nem fog még fű se nőni!

    Szép téli estét: Mónika:)

  15. Kedves Mónika!

    Istenemre kedvem lenne egy jó nagyot huppanni a hóban örömömben,de nem teszem mert csak pici hó esett és jól összetörném magam.
    már a múltheti versed is éledezett,de ez már egy igazi vidám vers.
    Nagyon jó volt olvasni,ennél szomorúbb sose legyél.

    Szeretettel és nagy örömmel olvastalak:Juli

Szólj hozzá!