Sajnálat


Sajnálat
/Szilveszter előtt/

Állok a pénztárnál,
Sorunk megakadva,
Elől egy ifjú hölgy
Pirulva, matatva,

Mellette egy nagy őr,
Kaján diadallal,
Elvégre figyel ő,
Erős hatalommal,

Kíváncsian nézünk,
Mindenki a lányra,
Ahogy táskájából
Kipakol a pultra,

Megáll a levegő,
Még a szusszanás is,
Ahogy csöpp üvegcse,
Előkerül máris,

Kegyetlen rossz érzés,
Hogy tanúja lettem,
Rögtön, szégyenülten,
Más pénztárhoz mentem,

De még látom, ahogy
Másik őr közelít,
Csodálom a kislány
Feltűnő bájait,

Megsajnálom szegényt,
Ki tudja, hogy miért?
Komoly leckét kapott
A „kicsiny semmiért”,

Így járhat-e vajon?
Aki nagyot vétett?
Aki károsítja,
A nagy Mindenséget?

Budapest, 2010. december 29.

Farkas Viola

“Sajnálat” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Viola!
    Furcsa érzés futott át rajtam a vers olvasása közben,főleg amikor a végéhez értem.Nagyon jól rávilágítottál arra, hogy a kis dolgoktól nem látjuk a nagyot, bár a kicsik is lényegesek.
    Szeretetel:Zsike

  2. Kedves Viola!
    Átéltem hasonlót, egy élelmiszer boltban a szemem láttára kísért ki két rendőr egy "tolvajt". Nagyon sajnáltam és borzasztó volt ezt látni. Nagyon átéreztem versed alapján a tartalmát.
    Sok szeretettel Eszter

  3. [b][i][color=#ff6699][center][u]Drága Violám ![/u][/center]

    Most aztán jól beletrafáltál újonnan alkotott törvényünkbe, de amit a végére írtál az aztán mindennek a teteje…

    Köszönöm, hogy megírtad ezt szomorú, és negatív élményedet.
    Minden soroddal messzemenőkig egyet értek !

    Ölellek sok – sok Szeretetemmel ! és

    [u]KÍVÁNOK NEKED ÁLDOTT, BOLDOG, ÉS SZÉP ÚJ ESZTENDŐT – ERŐBEN ÉS EGÉSZSÉGBEN – MÉG SOKÁIG![/u]

    BARÁTOD ! – KENI -[/i][/b][/color]

Szólj hozzá!