Balkán
Buli nekünk!
Tömeg, zaj izgalom.
Karszalag, karkötő, mehet!
Befelé, befelé!
Mozogni sem lehet!
Mi a pálya?
Tömegnyomor,
de itt vagyok veled!
Na, itt aztán lehet pasizni,
elcsavartatni a fejed!
Fogd a kezem, mert elszakadhatsz!
Mi ez? Sikoly?
Balhé van! Talán még
elszaladhatsz!
Balhé van! Késsel szúrnak!
Egymásnak feszülnek a testek,
rémület fészkel az agyakba,
menekültek, utat kerestek.
Nyomulj, rohanj, taposs,
csak innen egyszer kijuss!
Buli nekünk…
Három kislány a mennyben.
A temetést a bevételekből
könnyen ki lehet fizetni – egyben.
2011. 01. 19.
Szabó László Dezső
[b][i][color=#993333][center][u]Kedves László ![/u][/center]
Erre a szörnyű és nem első és sajnos nem utolsó tragédiára megírt versed megrendítő, megható, és a vége milyen igaz….
Féltem máris a még kis unokáimat….
Üdv !
– keni -[/color][/i][/b]
Kedves László!
Nehéz megszólalni versed olvasása után,hisz még tele van a szívünk a borzalom keltett fájdalommal.Ha belegondolok hogy hasonló korú gyermekeim vannak, félelem tölt el.
Érdeklődve,de fájdalommal szívemben olvastalak:Juli