Ne
E pillanat kettőnk titka.
Szívünk a szerelem borát
mohon csak itta, itta.
Szépségét pedig egyedül
lelkünk kapta. A Hold volt
csak velünk. Ö volt e pillanat
szemtanúja. Elcsókolt
csókok először s utoljára.
Szívem e boldogságos múlt
örök rabja. Elbúcsúztál hát
ne nézz többé vissza!
Kisvárda, 2011. január 18.
Orsós Mónika
Kedves Mónika!
Ez nem az igazi volt. Az nem ment volna tovább.
Üdv:Gizella
Kedves Zsike!
Örülök, ha szépnek tartod…és főleg versnek! Én nem, inkább egy szösszenetnek…csak írtam…mert fáj! De nem jobb…most egy ideje, meg írni sem tudok…nem értem!
Üdv.: Móni
Kedves Eszti!
No igen…ha ez olyan könnyű lenne! De nem az…ha az ember szeret…és megadatott de csak nagyon rövid időre!
Nem tudom, nem értem, miért a félelem? Tőlem…és én tőle?
köszönöm, hogy olvastál írtál!
Üdv.: Móni
Kedves Keni!
Nem tudom mit írhatnék…most, erre!
Üdv: Móni
Kedves Mónika, nagyon szép verset írtál.
Szeretettel:Zsike
Kedves Mónika!
A magánéletemben nekem sem volt sohasem szerencsém.
Azt hiszem egy idő után rá kell jönnie az embernek arra az alapigazságra, hogy nem szabad azon keseregni, ami nem adatik meg. Abból kell megpróbálni kihozni a maximumot, ami lehetséges, ami elérhető, ami rendelkezésünkre áll. Annak kell örülni, s nem azon keseregni, ami nincs. Ne haragudj, hogy ilyen banális dolgokat írtam, ez jutott eszembe versedről, s persze azt sem mondanám, hogy add fel. Persze, hogy ne!
Sok szeretettel Eszter
[color=#009900][b][center][u]Kedves Mónika ![/u][/center]
[quote]*AMI BEFEJEZETLEN – AZ SEMMI * /Amiel /[/quote]
[quote]*Nem kérek azokból a szalmaláng-szenvedélyekből, amelyek elkápráztatnak, elemésztenek, vagy megperzselnek;
a nagy, a szent, a mélységes szerelmet hívom és várom és áhítom, amelyet a lélek minden hajlama és ereje éltet.
S ha magamra kell maradnom, inkább megőrzöm reménységemet és álmomat, semhogy elalkudjam a lelkemet. * /Amiel /
[/quote]
Minden egyéni prédikációnál, most csak fenti idézeteket küldöm – versedhez !
[center][i]Szeretettel ![/i][/center]
– keni -[/b][/color]
Kedves Mónikám.
Szép emlékezésed legyen emlék, hogy a remény elfoglalva helyét újra és örökre találjon.
Sok sikert Szereterttel Gyöngyi.
Drága Rozálkám, Juli, Zsuzsa és Tóni!
Nem adom fel…persze! Csak néha már egészen elkeserítő az egyedüllét, no persze nem ebből áll a világ, csak mégis nehéz…
Vannak sikeres emberek az életben, szerelemben…no ez utóbbi rám nem igaz!
Köszönöm, hogy itt jártatok,
szeretettel gondolok Rátok: Mónika
Vedd úgy hogy pár sorral fentebb neked is szól versikém.
Fel a fejjel és gratulál: Tóni
Kedves Mónika!
Egyetértve az előttem szólókkal, én is csak bátorítani szeretnélek, hogy hitedet ne add fel, az igazit előbb-utóbb meg fogod találni. Nem mindig az, akiről úgy hisszük, hogy az volt!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
🙂
Drága Mónikám!
Bár ez az éjszaka örökre része lesz életednek,s az idő még szebbé teszi,ha egy új szerelem elűzi szívedből a fájdalmat amit most érzel.
Csak azt tudom mondani neked is mint a saját gyerekemnek,soha,de soha ne adjátok fel a reményt,mert mindenkinek van párja ezen a világon és már úton van feléd hidd el, megtalál csak járj nyitott szívvel.
Vigasztalni vágyó szeretettemmel ölellek magamhoz:Juli
Drága Mónikám!!!
Szép kis vers!
De ne a hold legyen a szemtanúd, hanem a NAPOCSKA!!
Kívánom neked az igazit, figyeld meg el fog jönni.
Szeretettel gondolok rád!
Puszi:Rozálka;)