Szebben szólnék

Szerző: 11 hozzászólásKategória Beküldött versek
Nyomtatás0

Összes megtekintés: 957 


Szebben szólnék

Nézd, annyi isten rebben,
de magamét nem lelem benne,
szebben szólnék, de nekem csak
csak ő van felfeszített napjaimban!
Nézd, mennyi álszent ember,
magam helyét köztük nem lelem meg,
szebben szólnék, de nekem csak
ez van rímekbe rót szavaimban!
Nézd, itt szerelem virágzik,
s nincs sehol aki mellőlem hiányzik,
szebben szólnék, de nekem csak
ennyi jutott, megölelt és messze futott!
Nézd, ez veletek társas magányom,
s ha itt lesz az idő, lesz is szép halálom,
szebben szólnék, de nekem csak
ennyi, bizton lépni élni szeretni!
Nézd, annyi pillangó játszik,
szíven szúr, s már nem is látszik,
szebben szólnék, de nekem csak
erre telt, mással száll engem felejt!
Nézd, annyi versem sírtam,
a papírt alig láttam mégis írtam,
szebben szólnék, de nekem csak
emlék marad, nincs szívemen semmi harag!
Nézd, csak nézd, nézd meg magad,
benned a versem mint szilánk marad,
szebben szólnék, de engem csak az
olvasó ki érthet, nem maradok így kísértet!
Nézd, csak nézzél szemembe,
mintha néznél haragvó egekbe,
szebben szólnék, de nekem csak
egy az út, a költő magához visszajut!

V. Gy. Mont’y

“Szebben szólnék” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Kedves Mont'y!

    Elmerültem gondolataidban…
    Az érzések magas szintű kifejezését tapasztaltam.
    A rímek – és a belső rímek – nagyszerűek, egymásba simulnak.
    Tetszett amit olvastam:) Gratulálok!
    Éva

  3. Kedves Mont'y!
    Több verset is olvastam Tőled, gyönyörűek, nagyon megfogtak.
    Ha én szomorú vagyok, sebeim nyalogatása után meggyőzöm magam, hogy elhiggyem, ott vagyok ahol lennem kell, és azt tapasztalom, amit tanulni kértem. Mindig nehéz. De ha őszintén elfogadjuk, és átadjuk magunkat a sorsnak, meglátjuk a lehetőségeket. Müller Péter azt mondta, nem beletörődni kell a sorsba, hanem belesimulni. Nehéz, de megéri. Kedves, és szép lelked lehet, biztosan megkapod amit szeretnél. Hidd el!
    Addig is szerezz örömöt nekünk verseiddel!
    …és persze aztán is!
    Szeretettel,
    Szála Gabriella

  6. [b][color=#0033ff][center][u]Kedves Mont'y ![/u][/center]

    Most én is szeretnék szebben szólni e megint kitűnő versedhez, de nincsen nekem erre annyi, és olyan szép szavam, mint amilyenekkel itt – Te minket oly sokszor meghatsz….
    Járj csak Te tovább a csillagok felett, és add ide nekünk mindig ezt a szépséges költészetedet !

    Te mindig jó úton jársz, mert egy igazi költő, magához mindig is visszatalál, – csak némiképpen módosíthatja Őt a körülötte zajló világ !

    *[i]Szíved erős, – lelked emelkedett, – Tiéd e tér, mely további munkára hív ! Fel hát ![/i]*

    [center]Szeretettel !
    [/center]
    – keni -:|[/b][/color]

  8. Kedves Mont'y!

    Mindannyiunk szíve összeszorul, ha ilyen fájdalmas mondanivalójú verset olvasunk.
    Az enyém is.
    Ha az út végén visszataláltál Önmagadhoz (" de nekem csak egy az út, a költő magához visszajut!"), az történhet jó értelemben is. "Légy hű Magadhoz!"

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

  9. Kedves Mont'y!

    Ennél szebben nem tudom lehet-e szólni,s bár fájdalmasan szép a versed szorongatja szívem,még is újra és újra elolvasom.
    Gyönyörű vers!

    Üdv:Juli

Szólj hozzá!