Keresztre feszítem magamat
Mikor roskadozva áll fel
Dobogójára az emberi
Lélek, fokonként betűz
A Nap, s pók szövi
Szavaimat, hogy egészben
Állhasson élére a költemény.
Csendbe lábad a szemem,
Vak óriás is hasonlót lát,
Mégis, ő ennél zaklatottabbat.
Vállaimra veszem a keresztet,
Derékba töröm most magamat,
S az egész univerzum ott
Dobog a keresztfán, láthatatlanul.
Szúrós tövisek ömölnek
Szüntelen, szálkák állva ki
Az ember szeméből, melyet
Észre sem venne soha, véres
Könnycseppek csurognak
Pillám lüktetésében, vad
Árnyak zúgnak alant, de
Alázat fokán megremeg
A világ összes országa.
Ma keresztre feszítem
Magamat, a vállalásaimat
Megtartom, s egy kosárba
Mind belerakom, napkoszorút
Fon az emberi ész, elhallgat
Mellette emberi veríték,
A föld sárkányfog–vetemény,
Honnan emberi torzszülemények
Bukkannak fel, s én legyőzöm
Őket, pillanatba vágva a tért,
S örülök a poézis gyémánt tengelyén.
Mert a bolygók íve is meggörbülne,
Ha a világot isteni akarat nem kísérne.
Olyan borús ma a természet hangja,
A mindenség benne elveszett, ám
Az élőlényekre kacsintva az ég
Feltölti a szívemet, sorokba rímel
Veronika kendője, melyet felújít
Az új szövetség, s egy kőre van
Felírva Isten szentjeinek neve.
Valamint ha százszor is, de megvallom,
Hogy Krisztusé az életem, s
Az életre, halálra készen állva,
Egy csillagtengeren, szavaimon
Vigyázva, keresztre feszítem magamat.
Székesfehérvár, 2010. augusztus 27.
Elbert Anita
Kedves Anita!
Versed tele van ugyan megszemélyesítésekkel, de nem tudom mindet megérteni.
Azt látom, hogy bibliai alakok és események ihlették soraidat. De hiszen Jézus Krisztus éppen az emberek bűneiért vállalta a kereszthalált, Neked nem kell már keresztre feszíteni Magadat.
Csak egy kicsit kellene jobban igyekezned, hogy soraid valóban jól, vagy jobban rímeljenek.
Értem a célzást, hogy az emberek szeme tele van szálkával, bár a közmondás úgy tartja: "Mások szembében a meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem". Valahogy így, de nem biztos, hogy helyesen idéztem.
Az sem baj, a Krisztusé az életed, vagy legalábbis úgy élsz, hogy Jézus Krisztus tanításait követed, mert sok örökérvényű igazságot rejtenek.
A mondanivaló nehezen érthető, legalábbis számomra.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
:):)