Túlvilág


Túlvilág

Mintha nem lennék
Itt se, ott se
Mint akit nem várnak
Se fönt, se lent
Álmodom a valót
S felejtem a jövőt
Önmagam látom
Mint egy idegent.

Lila-fehér ködben
Mártózik a testem
Nincsenek fények
Nincsenek árnyak
Csak szabadulást
Váró szellemek
Kik mindentudó
Képességre vágynak.

Küzdelmeink
Érdeme a halál,
Vagy elszakadás
Eme függőségből?
Hol van a túlvilág
Te döntöd el,
S hogy mennyit
Iszol az élet vizéből…

Kondra Katalin

“Túlvilág” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!
    Nagyon jó vers, nekem nagyon tetszett,.
    Elgondolkodtató.
    Szeretettel:Rozálka

  2. Kedves Katalin!

    Érdekel a téma, amiről irtál, és nagyon tetszik a vége /is/!!!
    Gratulálok!

    Sok szeretettel,

    Gabi

  3. Kedves Katalin!
    A kérdést feltetted: mi pedig elgondolkodunk rajta..

    Szerető üdv
    Ildikó

  4. [b][color=#cc3366][u]Katalin ![/u]

    Csodálatos és elgondolkoztató verset írtál a létről, a valóságról és a sejtelmes jövőről.
    De én is úgy gondolom . hogy itt a földön mi tényleg megvezetettek vagyunk, valamiért, ami viszont később ki is fog derülni.

    Szeretem az ilyen gondolkodós – verseket,,,,

    Szeretettel, – és bizakodással a jövőnket illetően !!!

    – keni -[/color][/b]

  5. Kedves Katalin!
    Lehet rajta gondolkozni. "Küzdelmeink érdeme a halál", meg ami utána következik! A magam részéről csak azt tudom folyamatosan, hogy a pokol foglya vagyok és onnan kiabálgatok! Ha vége a földi létnek, jobb kell, hogy következzék, de lehet, hogy abban is csalatkozom.
    Szeretettel: Viola

  6. Kedves Katalin!

    Engem érdekel a téma, és foglalkoztat is. Szeretek misztikus dolgokon elgondolkodni. Lehet, hogy földi életünk során függőségben élünk, és megkönnyebbülünk, ha megszabadulunk földi rabságunkból.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):)

  7. olyan téma ami mindenkit foglalkoztat. távol áll tőlem a misztikus téma, de: TETSZIK A VERSED üdv: Tóni

Szólj hozzá!