Egekbe repítve…

Összes megtekintés: 1,291 


Egekbe repítve…

Egekbe repítve szegted a szárnyamat
Remegő szívemmel hiába vártalak
Nem hoztál takarót, mint ahogy ígérted
Pedig a világot adtam volna néked

Amikor zuhantam tudom, hogy ott voltál
Mikor földet értem hátra sem fordultál.
Eldobtál magadtól mindent, amit adtam
Szárnyatlan madárként egyedül maradtam

H. Gábor Erzsébet

“Egekbe repítve…” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Gabriella!
    Ez "csak" egy vers, egy hangulat.Szárnyam is van, párom is (már száz éve). Köszönöm szépen, kedves hozzászólásodat.
    Sok szeretettel:Zsike 😛

  2. Kedves Zsike!

    Olyan sok ilyen madár van, remélem, mindegyik talál valakit egyszer magának! Kérni kell, és megadatik.;)
    És sok ilyen kedves verset!

    Sok szeretettel,

    Gabi

  3. Kedves Zsike!
    Szárnyatlan madárként egyedül vagy, és azt fájdalommal éled meg, de… eljön az az idő !!! – napot csalogat majd.

    szerető üdv
    Ildikó

  4. Kedves Zsuzsi, Viola és Keni!
    Köszönöm szépen, hogy Ti is elolvastátok a versemet, amit egy kissé, szomorúbb időszakomban írtam.
    Örömmel vettem kedves szavaitokat.
    Sok szeretetel: Zsike :P:P:P

  5. [b][color=#cc3399][u]Kedves Erzsébet ![/u]

    A felettem hozzászólók, már mindent elmondtak…

    Nagyon szép rímes versben fogalmaztad meg az ábrándjaid veszteségét….

    Máskor jobban vigyázz és ne csak a szívre hallgass !

    [u]Szeretettel ![/u]

    – keni -[/color][/b]

  6. Kedves Erzsébet!
    Nehéz megszólalni ilyen vágyakozás és csalódás után. Egyszerűbb, nem várni senkire. Tudod, milyen sokan vagyunk így? Amikor minden reménység csalódássá változik. Mert itt a Földön, hiába keressük a boldogságot. Így múlnak el rövid és hosszú életek! Azért Te csak reménykedj és keress tovább.
    Szeretettel: Viola

  7. Kedves Erzsike!

    Nagyon szomorú hangulatú ez a versed. Igaza van Rozálkának abban, hogy "nem szabad olyan emberbe kapaszkodni, aki meg sem érdemel". És arra is vigyázni kell, hogy ne akarjunk túl magasan repülni, mert magasról nagyot lehet esni.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):)

  8. Kedves Erzsébet!!!
    Versedben a vágyakozás , egy oly szerelem után ami nem válik valóra…olvasható ki.
    Szerintem nem is szabad olyan emberbe kapaszkodni aki meg sem érdemel.
    ..és aki ilyen mély érzésű verset ír azt meg kellene, vagy meg kellett volna …
    Nagy szeretettel:Rozálka

Szólj hozzá!