Érzed még?


Érzed még?

Kétség ne gyötörje szíved: itt vagyok, s veled!
Kusza lelkem tétova, de el sosem temet!
Akkor és ott szól szívem, hol minden csendbe vész
– hol irgalom nem létezik, és messze szállt az ész!

Érzed még? – hisz jő a szó, s ki mondja érti tán
Az ember néz, és elmereng: mit lát asztalán!
Lakoma, vagy tor készül?- dönteni nem lehet:
Új életre hív e szó, vagy végleg eltemet…

Müller Róbert

“Érzed még?” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Gyötrő érzés a kétség… a bizonyosság – akár jó, akár nem, – szívnek és észnek is az kell…
    Gratulálok versedhez!
    Szeretettel :Miriam

  2. Kedves Robi!
    Örülök, hogy itt vagy újra és örülök,hogy olvashatom versedet. Akárhol voltál, remélem, hogy nem sok rossz tapasztalatot szereztél?
    Szeretettel gratulálok: Viola 😛

  3. Kedves Robi!!!
    Nagyon tetszett versed.
    Örülök , hogy olvashattam.
    Sok szeretettel:Rozálka

  4. [b][color=#cc3399][u]Kedves Robi Barátom ![/u]

    Már alig vártam oly régóta, hogy olvashassam szebbnél szebb verseidet.
    Olyanokat, mint ez is, ami olyan laza, de mégis olyan mély gondolatokat érintő, – égő érzelmeket takar, amikre csak Te vagy képes ott lelkeden, és mélyen érző szíveden belül…

    Hálás vagyok, hogy újra olvashatlak, és arra kérlek, hogy még maradj itt köztünk – nagyon-nagyon soká..

    [quote][i]*Tehetségnek tudod azt tartják,
    aki olyat tud, amit soha nem tanult…[/i]*
    [/quote]
    És Te ennek vagy nagy tudója – jó barátom !

    Megértve versedet Isten -megáldjon !

    [center][u]Szeretettel ![/u][/center]

    – keni –
    [/color][/b]

Szólj hozzá!