Az égről


Az égről

Kiléptem.
Huzatra várok,
átsöprő légre,
tollakból rakott,
meleg ölem
tovább áll tőlem.
Fehér, ledér szirmaim,
átutazók feletted.
Láttál az ablakból,
mandulát ettem
és az illata hozott erre,
a fogam alatt sercegő,
homok álmot
szemedbe szórt ropogás.
Belépek.
Nyitni neked.
Lénylopó
ruháid szétszórod..
Serpenyőben szalonna közt
sistereg a mámor,
olajmosolyom
gyorsan elfüstölődik,
zöldségek zamatával.
Hirtelen szalad nekem
a jóllakottság.
Minden akkor múlt oda,
mikor a tojás feltörött,
és a te kezed tartotta héját
a szemetes fölött.

2011-03-21.

Kordics Orsi

“Az égről” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!