Összes megtekintés: 522
Mordul mogorva
Sorsa fordul,
mordul mogorva,
rossz napok odúja
bújtatja, s morogva
rója köreit bent,
lelkén nyomasztó féreg
a rettenet,
hogy elkési minek időt ő adott,
oldott napjai,
a szemrehányás hangjai,
magának mondja,
monoton mormolja,
eltékozolt idejét!
Szeretne ő, s szeretne élni,
ölelni,
soha semmitől se félni,
támaszra lelni egy biztató szóban,
hogy ne engedjék vissza ebbe az odúba,
hol saját magát betegíti napok óta,
szellemét fordítva jóra…
– Mondjátok, hogy egyszer boldog
leszek magammal én!
V. Gy Mont’y
[color=#0033cc][u]Kedves Mont'y ![/u]
Ezt szeretném elérni egyszer én is…
Te a számomra mindig és most és mindörökre itt költők költője vagy!
Hű híved !
– keni -[/color]
Kedves Mont'y!
Higyj magadban, mert másban nem biztos, hogy érdemes!
Én remélem, hogy legalább mgaddal megbékélsz. Én mondom, és kívánom Néked!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
🙂
Kedves Mont'y!
Nekem nagyon tetszett!
Gratulálok! Üdvözlettel: Zsike:P