Bibione 2011.
Elveszett a VOLT
Nincs, már kitől kérdezzem, hogy is volt?
Húgom elment, temetjük.
Nővérem visszavonult…
Magába
De van a jövő!
Ő megmondja mennyi előre
Ha minden elveszett is
Mindent megtalálsz
Én, aki a múltból vagyok,
Még átadom a múltat.
Jó lenne eltemetni…
És elszökött a Jelen is.
Elmentél.
Tegnap elmentél.
Ígérted, láthatlak még…
Amikor a tengertől visszajövünk.
Emlékeid itt hagytad a lelkemben
Senki nem viheti el
Könnyeim szívembe vésték.
A tenger vége.
Nincs, ne keresd.
Nincs.
Minden hullám ujjat rajzol
Morajlik, és ha belenézel, nem vagy többé.
Elsodorják a gondolatok.
Fájdalmamat neked elmesélhetem
Mert mély, felkavaró, és nehezen csitul.
20011. 06. 06.
Domin Jolán
Kedvesek, igen jól értelmezitek soraimat.
A múlt béli okulásaimat, mikor ideje van-megosztom-, a tehetetlenség nagyon tud fájni.
Köszönöm figyelmeteket.
szeretettel Jolán
Kedves Jolán!
Szép a versed, nagyon. Zaklatott, ahogyan a lelked, hűen visszatükrözi azt. Örülök, hogy rátaláltam!
Szeretettel üdvözöl, Ida
Köszönöm megértésed, és figyelmed.
szeretettel jolán
[color=#0066ff][u]Kedves Jolán ![/u]
Szaggatott a versed, mint most a lelked, de én mégis értettem minden szavad.
Ha tényleg múlt vagy – add hát a fiatalabbaknak azt a sok gondolatodat, amik megértek arra, hogy tanítójuk légy…
Hálásak lesznek biztosan ezért…
A gondokat pedig hagyd meg a jövőnek, a múlt pedig már nem bánthat senkit, mert emlékké változott !
[u]Szeretettel [/u]
– keni -[/color]