Ha kisüt a nap


Ha kisüt a nap

Felhő mögül kisüt a nap
Szomorúság után derű fakad
Lányom szíve kő kemény maradt
Oly nagyot vétettem?
Pedig én őszintén szerettem.
A fal mi közénk állt
Vajon miből épült hát?
A téglát mivel kevertem?
De lebontom! Lebontom én!
Szíved jön a mosoly tengerén.

2009.

Domin Jolán

“Ha kisüt a nap” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedvesek!
    Gyermekeink felnőve, még nincsenek tapasztalataik, mit az élet szerez, lányom miután olvasta ezt a versem, valamire rájött, tanult, és hála Istennek a szeretet szálaink mindennél erősebbeknek bizonyultak.
    köszönettel Joli

  2. Kedves Jolán!!!
    Úgy is kell tenned ahogyan azt megírtad.
    Sok-sok szeretettel:Rozálka

  3. Kedves Jolán!
    Nagyon megfogott a versed őszintesége és fájdalma.
    A legjobban az tetszett, ahogy anyatigrisként harcolsz a tieidért, és milyen jól teszed!! Sok erőt, kitartást hozzá!
    Szeretettel:Zsike

  4. Kedves Jolánka!

    Nagyon jól sikerült vers….
    Sose feledd: a felhő mögül kisüt a Nap!
    Minden rossz lépésünk helyrehozható, még nem késő…

    Ölellek szeretettel: Icu

  5. [color=#990000][u]Kedves Jolán ![/u]

    Ennek a falnak – szerintem is mindenáron le kell dőlnie, mert nem állhat semmi sem utatokba, sem pedig közétek !

    [u]Szeretettel ![/u]

    – keni -[/color]

  6. Kedves Jolán!
    Szerintem is bontsd le azt a falat, megéri!
    Gratulálok őszinte versedhez!
    Szeretettel, Ida

Szólj hozzá!