ÉGI TENGER
Mikor csillagok ezrei fényárban úsznak.
Mikor fényei rögvest a semmibe kúsznak.
Mikor “egy csillag” lehullik az égből tova.
Elszáll a földről egy emberi élet. – Hova?
Lehullt a csillag most kihalt a fénye.
Egy embernek megszűnt minden reménye.
Szemünknek nem csillog többé az égen.
A vér már megállt valaki szívében.
Halott a csillag, és halott az ember.
Vigadozni e percben nincs ok, most nem kell.
De egy csillag helyett születik százezer.
Oly végtelen , hatalmas az égi-tenger.
Betakar minket végtelen testével.
Örvendeztet minden napkövető esttel.
Pihenteti lelkünk fáradt éjszakákon.
Vigyáz ránk “csillagunk”, kormos félhomályon.
2011. 08. Zsámbék.
Nagy Rozália
Kedves Gabi!
Nagyon örülök , hogy tetszett versem.
Szeretettel:Rozálka
Kedves Zsikém!!
Köszönöm a látogatásodat, a hűségedet.
Rozálka
Drága Keni!!!
Hát sajnos nem tudom..
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Rozálka
Kedves Ida!!!
Köszönöm kedves szavaidat!
Rozálka
Kedves Rozálka!
Nagyon tetszik a versed, és mert e reményt hallom ki belőle, az külön öröm.
Gratulálok szeretettel,
Gabi
Drága barátnőm!
Tökéletes gondolatok, tökéletes sorokba szedve….
Ölellek: Icu
Kedves Rozálka!
Jó volt olvasni a természet gyönyörű képeivel megjelenitett gondolataidat.
Szeretettel:Zsike:P
[i][color=#0066cc][u]Kedves Rozálka ![/u]
Lehetséges, hogy úgy működnek a dolgaink, ahogy azt te most gondolod ?
[u]Szeretettel ![/u]
– keni -[/color][/i]
Kedves Rozálka!
A nagy titkot, a nagy rejtélyt nagyon szépen versbe szedted. Talán közel járhatsz az igazsághoz. Szép, szép volt Rozálka!
Gratulálok szeretettel, Ida