Kezek

Összes megtekintés: 777 


Kezek

Ráncos, öreg,
foltokkal teli kezek
melyeket úgy enyémbe fognék.
Nagyszüleim keze,
mit az élet magának rég visszalopott.
Reszkető simítás, büszke bátorítás
mind, mind e kezek érdeme volt.
Öröm csendülése, két összecsattanó tenyér,
vagy pofon sikolya, ritka adomány,
mert szerettek e kezek.
Adtak, öleltek, szőlőt kötöztek,
háborút gyűlöltek, kenyérért könyörögtek,
legyintettek, életről lemondtak,
értünk aggódva imára kulcsolódtak.
Kezek, melyeket soha többé meg nem foghatok,
lelkek, kik oly korán itt hagytatok.
Vidd hálámat pillanat, öleld őket drága szél,
szeresd őket helyettem is Istenem,
segíts úgy élnem, hogy eszébe jusson
fiaimnak is egyszer majd
az én két kezem.

Szála Gabriella

2011-08-12.

“Kezek” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Terike!

    Nagyon köszönöm a véleményedet!
    Azért vannak a versnek hiányosságai, csakúgy mint nekem.:(;)
    De azért tényleg nagyon aranyos vagy.

    Sok szeretettel,

    Gabi

  2. Kedves Gabi!
    Ennek a csodálatos versnek a "pályázati" verseknél van a helye!
    Ehhez szív és lélek kell…Neked mindkettő nemes, emberi,jóságos.
    Nekem ez a versed nagyon tetszik! Köszönöm:Teri

  3. Kedves Mindannyian!

    Engedjétek meg, hogy egyszerre szóljak hozzátok, kevés az időm, és szeretném még elolvasni a többi verset!:-)))

    Nagyon-nagyon köszönöm amit irtatok! Még inkább fokozza a versbe szőtt érzéseimet, örömömet, mert öröm számomra, hogy ismerhettem a nagyszüleimet és emlékezhetek rájuk. Gyerek voltam amikor elveszítettem őket, de rengeteg élményem van velük kapcsolatban amiért hálás vagyok. Ha ismerős érzéseket keltett bennetek, az azt jelentheti, hogy mindannyian szeretünk szeretni, és ez a világ legnagyobb csodája!

    Köszönöm még egyszer, sok szeretettel,

    Gabi

    Kedves Viola! Szerintem a fiad ugyanúgy szeret téged, csak talán magának is fél bevallani. Remélem egyszer sikerül neki!

    Szeretettel,

    Gabi

  4. Kedves Gabi!
    Gyönyörű verseden mélyen elgondolkoztam. Így tudok én is visszaemlékezni anyámra, , aki egyedül küszködött a nehéz életével, a két gyerekével, nagymamámra kevéssé, mert kicsi voltam, mikor meghalt. Azután sokszor nézem a saját kezemet, az agyondolgozott, – két ember helyett is – kényszerűségből, de ugyanakkor örömmel dolgoztam mindig, fáradtan is, a legjobbra törekedve. Nem hiszem, hogy a fiam valaha is értékelni fogja.
    Szeretettel: Viola

  5. Kedves Gabi!!
    Ezt a verset ahogy olvastam tovább és tovább, egyre inkább magaménak éreztem. Versedbe teljesen bele tudtam magam élni.
    Szeretettel:Rozálka

  6. Drága Gabikám!

    Ez egyszerűen fantasztikus!
    Ez a vers olyan hatást váltott ki belőlem, hogy szóhoz sem jutok. Gyönyörűen és olyan határtalan szeretettel írtad meg, talán ezért sikerült ilyen nagyon jól!

    Ölellek szeretettel: BogIcu

  7. Kedves Gabi!
    Nagyon szerethetted a nagyszüleidet, olyan megható hálával írsz róluk. Ez egy hála vers, ugyanakkor ima.
    Nagyon, nagyon szép és méltó megemlékezés.
    Gabikám, bocs, de a szavam is elakadt…
    Szeretettel ölellek
    Ida

  8. [color=#009900][u]Drága Gabriella ![/u]

    Legkedvesebb emlékeidből, most a kezek beszélnek Neked, amikhez olyan szép kötődéssel írtad meg e versedet !

    Igen a kezek valóban tudnak beszélni !

    Én mindenkinek először a szemét és kezet nézem meg, és máris sokat elárulnak nekem a tulajdonosáról.

    Nagyon szép és kedves hálaveret alkottál mértani pontossággal és finom precízséggel.

    Én hiszem, hogy a Te fiad is aki már ismeri kezeidet és vele való tevékenységeidet, ha majd egyszer ráncos lesz- mielőtt elmész a messzibe, – hálásan csókolja meg, és nem feledkezik meg soha róla, mint ahogy én is őrzöm nagyapám kezének emlékképeit.
    De már csak képzelős mozim – szakadozó öreg filmjein.

    [b][u]Ölellek Szeretettel és köszönöm, hogy ezt is elolvashattam Tőled ![/u][/b]

    – keni -[/color]

Szólj hozzá!