Testőreim!

Befordulók az utcába, jönnek elém a cicák.
Ki a kerítésen futnak hozzám.
Előttem megállnak,
köszöntenek,
hazakísérnek.

Ennek tanúja volt a szomszédom.
Ilyen, nincs, ilyet Ő még nem látott.
Kérdi tőlem, hogy honnét tudják, hogy merről jövök?
Attól függ, hogy a kutya merről jelez,
hogy jön egy illető.

Előttem, mint felvezető a fehér cica.
Utána a jó gazdija.
Mögöttem a tarkabarka, ballag.

Megelőzőm, és lehagyom őket.
Időnként megállnak, elfáradtak.
Reggel van, kicsit pihennek.

Szólok nékik:
Macsk, Macsek, fülelnek, s követnek.
Most már ők a gyorsabbak.
Pici kutyám, a kertben sok-sok puszit ad,
és elmúlt napról tájékoztat,
hogy rendben volt minden.
Megköszönöm, megdicsérem.

Bejárati ajtón belépek, kis idő után visszatérek
Kezemben a konzervvel.
Macs, Macsek fel néz rám, és mintha mondanák,
hogy édes gazdám itt vagyunk, és várjuk
azt, amit tőled kapunk.
finom cicaeledelt.

Lakomát, csipegetik,
Ott vagyok, amíg megeszik,
hogy össze ne vesszenek,
mert a másiké, ugye értékesebb!

Érd. 2011. október 1.

Bossányi Kálmán Miklós