Reflexió egy Ady versre

Ne félj, szívem, bennem a Honlap hőse,
Röhögjenek a félszeg hebegősre.
Röpülj, hajam,
Ne félj, hogy nem leszek Holnap nő se.

Vágyni, vállalni, váltani egyre,
Új szikrák gyúlnak, szükség van ezekre,
Röpülj, hajam,
Vállalni váltani, s vágyni nevetve.

Új ordasok hada lihegi ebéded,
Múlttá lett a múlt, a biztonságos Élet,
Röpülj, hajam,
Nyúlj feléje kedves, ígérem eléred.

Nem fekszenek a megálmodott lányok,
Újszülött-tanok, vágyott tüzet látok,
Röpülj, hajam,
Szűnik már a régi, a bizonyosan álnok.

Én nem leszek a szőkék hegedőse,
Nem ad mentséget már a konyha gőze:
Barnulj, hajam,
Én nem leszek a szőkék hegedőse.

Bereczkiné Rébb Terézia