Üzenet

Összes megtekintés: 850 


Üzenet

Megremeg a lelkem, valami őrült erővel rángat,
de nem tudom mi az és hogy mit akar.
A hangok kintről ismerősek,
de lassan elvesznek szívem őrült kalapálásának zajában.
Mi történik, honnan ez a végtelen szeretet ami bennem lüktet,
záporozva a fáradt de megkönnyebbült könnyeket?
Nem merek hinni, nem merem elhinni hogy tényleg itt élsz bennem,
hogy megleltelek végre én Istenem.
Itt mélyen, itt benn a szívemben.
Annyi minden rosszat tettem, gondolatban megbántottam a világot,
láncra vertem azokat akik meglátták bennem a félelmet a haragot,
amit titkolni vágytam, mosollyal lepleztem vagy égbe kiáltottam.
Már nem tudom milyen ember vagyok, de érzem, jó szeretnék lenni.
Elmém rémülten sikolt, testem egyre csak remeg,
lelkem megkönnyebbülten sóhajtja ki régi vágyát,
elindulni végre az úton, felölteni a fénylő létet,
megtalálni végre rég elhagyott magamat
meghallani a varázslatos mennyei hangokat.
Elveszni a fényben, eggyé olvadni
a végtelen szeretet háboríthatatlan csodájával,
megölelni végre a testvéreimet,
kiket eddig csak szívemben ismertem s akikre oly régen vártam.
Érteni a szót, érezni a fényt mely a kezdetektől ott lüktet bennünk,
mit bevallani magunknak sem mertünk,
ne higgyék, hogy önteltek vagyunk.
Sodródni egy új valóság mennyei érzésében mely felülírja
valamennyi megtapasztalt kínunkat,
köszönve a tanulást.
Hálával gondolni minden lélekre mely utunkat segítette.
Egyszerűen élni. Élni és nem félni az életet!
Ennyi csak mi ma reggel bennem zakatol,
mi talán másnak is üzenet a távoli csillagokból.

Szála Gabriella

2011. október 24.

“Üzenet” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Nem semmi!
    Túlcsordult, lendületes, iramló, érzések, mint a lavina úgy záporozik szanaszét az érzelem.
    Nagy gratuláció kedves Gabi!
    Szeretettel:Zsike

  2. Kedves Viola, Ida, Rózsika, Mónika!

    Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok ezt a nem éppen rövid kis üzenetet.
    Remélem mindenki azt látta ki belőle, amire éppen szüksége van!
    Bárhová is visz az utam, örülök, hogy együtt haladunk!

    Sok szeretettel,

    Gabi

  3. Kedves Gabi!
    Zakatol benned a hála és szeretet! Csodás. Milyen jó, hogy megosztottad velünk ezt az érzést, ezt a versed. Háromszor olvastam végig, olyan nyugalom szállta meg háborgó lelkemet… Köszönöm Neked!

    Sok szeretettel ölel
    Ida

  4. Kedves Gabi!

    Egyszerűen nem tudok szóhoz jutni! Ez annyira csodálatos, hogy irigylésre méltó, de inkább KÖVETÉSRE MÉLTÓ.
    IGEN, DE KI A MÉLTÓ? Aki megkapja a kegyelmet hozzá, aki kiérdemelte! Ezek szerint Te már a HAZA vezető, jó úton vagy.
    Köszönöm, vettem az ÜZENETET.
    Szeretettel: Viola

  5. Kedves Rozálka!

    Ezt a verset nem akartam a HM-ba beküldeni, de amikor készen lett, utána szinte azonnal rátaláltam a a fenti idézetre, úgy gondoltam, mégis megteszem.
    Reméltem, hogy elnézőek lesztek velem, terjedelmét és tartalmát is tekintve, mint már olyan sokszor.:)

    Talán inkább az idézet a lényeg, a vers csak eszköz volt annak közzétételében.

    Köszönöm figyelmedet, véleményedet,
    szeretettel,
    Gabi

  6. Kedves Gabriella!
    Igen a gondolataink is mi magunk vagyunk.
    Neked most volt bőven mit átadni nekünk.
    Vettem az üzenetedet.;)
    Sok szeretettel:Rozálka

  7. Kedves Olvasóim!

    Engedjétek meg, hogy elsőként én írjak versem alá. Ma amikor befejeztem ezt az írást, pár perccel később az interneten a következő sorokat találtam. Ide másolom:

    [b]"Elindult a világban egy szeretet-hullám, amit semmi nem tud feltartóztatni… elérkezett az idő a szívek kinyitására. A kiszabaduló szívhullámok egymást óceánná duzzasztva ellenállhatatlan erőként borítják be majd a világot."
    Idézet Agnes Golenya Purisaca: A perui papnő c. könyvéből
    [/b]

    Sok szeretettel, Gabi

Szólj hozzá!