Mosoly


Mosoly

Nem kerül az sokba, mégis nagyon drága,
nélküle nem nyílik fel a szívünk zára.
Őrizünk belőle éveken át sokat,
ha az emlékezet messze, múltba kutat.

Adunk is, kapunk is, nincsen annak ára,
de aki megőrzi, a szívének drága.
Aki adja, szegényebb nem lesz tőle soha,
inkább gazdagodik emlékei sora.

A Nap ragyogását, fényesebbnek érzi,
aki kedves Társa mosolygását nézi.
Ha, a Világ mosolyogna, elmúlna a hajsza,
boldogságtól mosolyogna minden ember arca!

Kövesdi Ferencné – Teréz

“Mosoly” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Társaim:Zsuzsanna, Meli, Ida, Viola, Rozálka, Rózsika, Gabi és Veronika!
    Sok örömet adtatok nekem…
    Nagyon köszönöm:Teri

  2. Kedves Terézke!

    Most is igazad van! Jó lenne, ha sokan így gondolkodnának, mert akkor a világ visszamosolyogna!

    Szeretettel gratulálok,
    Gabi

  3. Kedves Terézke!!
    Szerintem meg kell köszönnünk néked azokat a verseket amelyeket olvashatunk tőled.
    Mert mindig tanító , bölcs gondolatokkal vannak tele.
    Szeretettel:Rozálka

  4. Kedves Viola!
    A válaszom:igen/ha unokavigyázásra nem kerül sor/
    Péntek 16 óra harminc…Liszt F. tér 6.
    Szia! Megyek! Megyek!
    Terézke

  5. Kedves Terézke!

    Ismét bölcsességet írtál, de ezt sem lehet akarni, kierőszakolni, ha valakiből nem jön könnyedén, szívből.

    Most mosolyogva kérdezem, hogy nem kaptad meg a levelem, amikor kérdeztem Tőled, hogy jössz-e a találkozóra és leírtam a címet is?
    Akkor most kérdezem, hogy holnapután jössz?

    Szeretettel: Viola

  6. Kedves Teri!
    "Nem kerül sokba, mégis nagyon drága" – de szép sorok.
    Köszönöm Neked, hogy a Te mosolyod mindig beragyogja ezt az oldalt!

    Szeretettel
    Ida

  7. Kedves Terike!

    De jó lenne, ha így lenne, mindenki mindenkit a keblére ölelne!
    Nagyon szép!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    🙂

Szólj hozzá!